1914. július 31-én született Louis de Funes, a francia filmművészet egyik legnagyobb komikusa.

Sevillai nemesi család leszármazottjaként született Courbevoie-ban, Louis Germain David de Funes de Galarza néven. Különös érzéke volt a zenéhez, a rajzhoz és a mókázáshoz, a tanulás azonban kevésbé izgatta. Apja szűcsnek szánta, ő be is iratkozott a szakiskolába, de eltanácsolták folytonos nyüzsgése miatt, így végül fényképészeti iskolát végzett.
1936-ban kötötte első és rövid házasságát. A második világháború kitörésekor a Pigalle egyik bárjában zongorázott, itt ismerte meg a neves író, Guy de Maupassant unokahúgát, akit 1943-ban feleségül vett. Filmes pályája egy ajtónálló aprócska szerepével indult 1945-ben, ezt epizódszerepek követték. Az ötvenes évek elején már rengeteget dolgozott: délelőtt szinkronizált, délután forgatott, este színházban játszott. Első jelentősebb szerepét, a 1956-os Átkelés Párizson című munkájában kapta.
Az Egy kis kiruccanás című filmje, minden idők egyik legnagyobb francia kasszasikere is volt, több mint 17 milliós nézőszámot produkált.
Életében 1964 jelentett fordulópontot, amikor A Saint Tropez-i csendőr című vígjátékot forgatta, mely óriási sikert aratott, a filmből további öt rész is készült.
1968-ban a francia közvélemény-kutatások szerint ő volt Franciaország legnépszerűbb színésze. A hetvenes évek elejének legnagyobb filmes sikere volt a Jákob rabbi kalandjai című filmje, amelyet Golden Globe-díjra is jelöltek 1975-ben.
A túl sok munka, és a pörgős élete miatt 1975-ben infarktust kapott, és hosszabb pihenőre kényszerült. Felépülése után elvállalta a Szárnyát vagy a combját című film főszerepét, amelyben megmutathatta az addigiakhoz képest érzelmesebb és árnyaltabb arcát. 1980-ban régi álma teljesült, amikor eljátszotta A fösvény című Moliére-darab főszerepét, a várt siker azonban elmaradt. Funes még egyszer visszatért hát a jól bevált csendőr figurához, és 1982-ben elkészült a sorozat utolsó darabja, A csendőr és a csendőrlányok. Nem sokkal később, 1983. január 27-én újabb infarktust kapott, az orvosok ekkor már nem tudtak segíteni rajta. Művészetéért 1973-ban a francia Becsületrend lovagja lett, két alkalommal tiszteletbeli César-díjat is kapott, 1980-ban, illetve posztumusz 1993-ban.

2020. July 30., 13:17