Ma 157 éve született Gárdonyi Géza a 19–20. századforduló magyar irodalmának kiemelkedő alakja.

Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Összegyűjtöttünk néhány érdekességet, az íróval kapcsolatosan, melyeket valószínűleg nem hallottak az irodalomórákon.
Gárdonyit megbuktatták magyar nyelvből a tanítóképzőben – igaz, akkori tanára, Répássy János utólag belátta, hogy tévedett. Később, a Budapesti Állami Tanítóképezde hallgatójaként szintén gondja akadt magyartanárával: Király Pálról a Budapesti Hírlapba írt kemény kritikát.
A legfeketébb Afrikában c. paródiáját Mummery Róbert álnéven a szegedi Csillagbörtönben írta. Párbajozás miatt került ide, a kiváló vívónak számító Gárdonyi ugyanis élete egy szakaszában gyakran gondolta úgy, a vitás kérdéseket legjobb párbajban eldönteni.
Megfordult a fejében, hogy kivándorol az országból és Amerikában csinálja meg a szerencséjét: vagy hegedűművészként, vagy saját fejlesztésű vízibiciklijével szerez vagyont. Nem volt a valóságtól teljesen elrugaszkodott ötlet, hiszen valóban kiválóan játszott hegedűn (és orgonán), sőt, zenét szerzett, dalszövegeket is írt – például a Fel nagy örömre kezdetű, mai napig énekelt katolikus karácsonyi dalt.
Az írás, a vívás és a zene mellett a sakkozáshoz is értett: 1887. január 30-án megnyerte a pesti sakk-kör nemzetközi versenyét. Szerkesztette a Magyar Sakklapot és az Egyetértés nevű lap sakkrovatát.
Gárdonyi a szegedi Hungária kávézóban ismerkedett meg a kor legnagyobb sztárprímásával, Dankó Pistával. Remek párost alkottak, nagyjából 60 magyar nótát írtak együtt. Állítólag olyan jól tudtak együtt dolgozni, hogy Dankó Pista a végén már csak a nóta énekléséhez szükséges magánhangzókat küldte el Gárdonyinak, aki ez alapján írta meg a dalszöveget.
A botanikában és az állattanban is jártas volt, felfedezett például egy egri pincékben honos hatszemű bikapókfajt. Emellett gyűjteménye volt hírességek lakhelyéről és sírhelyéről szakított virágokból, egri háza köré botanikus kertet alakított ki (külföldről is hozott ide növényeket), az általa megfigyelt állatokról és növényekről pedig A Természetbe publikált cikkeket.
Írt gyerekeknek is, ha meséire vagyunk kíváncsiak, keressük például a Róka koma, A hálátlan krokodilus és más mesék, A rózsaszínű cica és más vidámságok vagy A mindentudó kalap c. műveket. A Nagyapó meséi bevételéből egyébként Konstantinápolyba utazott, ahol fényképezőjével megörökítette a látottakat – merthogy ehhez is értett.
1922-ben az író általános egészségi állapota sokat romlott, de az orvosok mégsem találtak nála semmilyen betegséget. Fia beszámolója szerint Gárdonyi már egyszerűen meg akart halni. Október elején befeküdt az ágyába és többet nem volt hajlandó fölkelni onnan. Két hét múlva elhunyt.

2020. August 01., 22:27