1560. augusztus 7-én Nyírbátorban született Ecsedi Báthori Erzsébet, akit a magyar történelem legvéresebb gyilkosaként tartanak számon.

Apja Báthory György, anyja Báthory Anna, nagybátyja, István, mint erdélyi fejedelem és lengyel király uralkodott. A Báthoryak a 16. század végén kezükben tartották Erdélyt és jelentős birtokokkal rendelkeztek Magyarországon is, ezért Erzsébetet a legmagasabb körökbe házasították be. A vőlegényét már 11 éves korában kijelölték, 1575-ben férjhez is adták Nádasdy Ferenc grófhoz, akit a végvári vitézek körében „Fekete Bégnek” hívtak. Erzsébet a hozományul kapott Csejte kastélyába költözött, ahol ideje nagy részét magányban töltötte.
A házasságából hat gyermeke született, de a kapcsolata mégsem volt felhőtlen, mivel a Fekete Bég ideje nagy részét a végvidéken töltötte. Nádasdy a tizenöt éves háború során, halálos sérülést szerzett, így Báthory Erzsébet 44 évesen özvegysorsra jutott. Ekkoriban röppentek fel az első hírek arról, hogy Csejte úrnője ördögi praktikákat folytat, melynek az indítéka az öregség elkerülése volt. Szolgálóit és jobbágyait ütötte, és kínozta, majd idővel legyilkolászta őket. A legenda szerint egy napon, fésülködés közben, a cseléd meghúzta az úrnő haját, amiért Erzsébet pofon vágta; az ütés nyomán a leány vére az asszony bőrére cseppent, mely szemmel láthatólag fiatalabbá varázsolta azt. Ez a tapasztalat arra késztette Báthoryt, hogy halomra gyilkolja a várban szolgáló fiatal lányokat, és egy vérükkel megtöltött kádban fürödjön, és a vérüket igya.
Nem kevesebb mint 650 áldozatot tulajdonítottak az asszonynak, akit gyakorlatilag mindenféle bizonyíték nélkül, szóbeszéd nyomán bűnösnek bélyegeztek. Az eljárást Thurzó György nádor folytatta le, aki munkáját Báthory Erzsébet váratlan letartóztatásával kezdte meg. A fő indíték vélhetően a hatalmas Báthory-vagyon megszerzése volt. A letartóztatás után a királyi tábla vizsgálatot indított a gyilkosságok ügyében, Erzsébetet ezután haláláig (1614. augusztus 21.) egy befalazott szobában őriztek. A populáris kultúrában Báthory a híres Drakula női megfelelője lett, akinek életét filmen is feldolgozták. A történészek úgy vélik, hogy az eljáró hatóság motivációja anyagi jellegű lehetett, a felsorolt rémtetteket csupán a fantázia szülte. Bizonyíték van arra, hogy Báthory Erzsébet odaadóan gondoskodott szolgálóiról, iskolát működtetett, miközben szegény sorsú nőket és özvegyeket látott el, de a jótetteket is ki lehet forgatni úgy, hogy mögöttük megláthassuk a szadista gyilkos sziluettjét. Báthory grófnő minden valószínűség szerint egy sanyarú sorsú, magányos vidéki özvegy volt, akiből, befolyása és gazdagsága folytán, aztán minden idők egyik legkegyetlenebb gonosztevőjét kreálták.

2020. August 05., 13:30