1866. augusztus 9-én nyitotta meg először kapuit Magyarország első állatkertje.

Az állatkert alapításának ötlete már az 1830-as években felvetődött, ám csak 1864-ben kezdődött a megvalósítás. A főváros 1865-ben engedte át azt a 18 hektárnyi területet, amelyen ma is működik az állatkert, és ezután kezdődhetett meg a helyszín kialakítása. Az építési munkálatok befejeztével 1866. augusztus 9-én megnyitotta kapuit az akkori nevén Pesti Állatkert, Xantus János igazgatásával. Ekkorra a kertben 11 nagyobb és több kisebb épület készült el, és mintegy 500 állatot láthatott a közönség.
Az első évtizedekben a bemutatott állatok zömmel a Kárpát-medence élővilágából kerültek ki, bár igazi egzotikus különlegességek is akadtak, például Erzsébet királyné ajándéka, egy zsiráf. Férje, Ferenc József Schönbrunnból 34 állatot ajándékozott a pesti kertnek. Az egyik legnépszerűbb állat – többek között Deák Ferenc kedvence – egy Kristóf nevű barna medve volt, de számos majom és a kiemelkedő papagájgyűjtemény is gazdagította a kertet. Az 1890-as években virágzott az állatkert. Sok új fajjal bővült a bemutatott állatok száma. 1907-ben azonban csődbe ment az állatkert és a főváros átvette a vezetést. 1909-1912 között az állatkertet teljesen átépítették, újragondolták az állatok elhelyezését. Az újjáépített Állatkert 1912. május 20-án nyitott ki. A sajtóban Európa egyik legmodernebb állatkertjének nevezték, elsősorban az állattartás és bemutatás módja, az édes- és sós-vízi akvárium gyűjteménye miatt.
A második világháború alatt az állatkert szinte teljes egészében tönkrement. Az épületeket lebombázták és mivel az ott dolgozok többsége a fronton harcolt nem volt megfelelő személyzet az állatok gondozására. Az intézmény összes dolgozójának összefogása eredményeképpen a kertet 1945. május elsején újra megnyitották, miután a romokat eltakarították, és sikerült egy pár újabb állatra is szert tenni, amelyeket az egyetlen megmaradt Elefántházban szállásolták el. A háborút követő pár évben nagyon lassan folyt a helyreállítás, építőanyag hiányában. 1966-ban ülte a centenáriumát az állatkert, ez alkalomból az ünnepséggel egy időben nemzetközi tudományos ülést is tartottak. E jelentős alkalomból adták át a Rovarházat, állították helyre a Kis- és a Nagysziklát. A háborúban elpusztult régi Zsiráfház helyén újat építettek, majd 1965-ben az állatok is megérkeztek. Az eredetileg fából épült, a háborúban elpusztult Bölényház helyére vasbetonból emeltek újat. Az 1990-es években az intézmény igazgatója Persányi Miklós volt, akinek az idején jelentős rekonstrukciók folytak, egyrészt a kert régi épületeinek felújítása, bővítése, másrészt új bemutató létesítmények építése. Egyre nagyobb hangsúlyt kapott a kert népszerűsítése különféle programok, szórakozási lehetőségek által, amelyek egyúttal az ismeretterjesztést is szolgálták.
A rendszerváltást követően a folyamatos fejlesztések egyre népszerűbbé tették a kertet, jelentősen nőtt a látogatók száma, kedveltté vált az "örökbefogadás".
2009 márciusában az Állatkert valamennyi épületét és építményét műemlékvédelmi oltalom alá helyezték. Uniós és fővárosi támogatás segítségével 2011 folyamán átépült a Nagy-szikla. A belsejében Varázshegy néven komplex kiállító- és rendezvényteret alakítottak ki.

2020. August 08., 21:25