Erzsébet angol királynő, 1533. szeptember 7-én Greenwich-ben látta meg a napvilágot.

Apja a Tudor-házbeli VIII. Henrik, anyja a király második felesége, Boleyn Anna volt. Henrik első feleségétől, Aragóniai Katalintól azért vált el – dacolva a pápával, országát kivonva Róma fennhatósága alól, s megalapítva az anglikán egyházat – mert az leányt szült neki, Máriát. Miután Anna is leányt hozott a világra, kegyvesztett lett, s Erzsébet még három éves sem volt, amikor anyját apja kivégeztette. A király érvénytelennek nyilváníttatta házasságát a parlamenttel, így Erzsébet törvénytelen gyermekké vált.
VIII. Henrik 1547-ben bekövetkezett halála után, fia, a 9 éves VI. Edvárd lett a király, halála után, 1553-ban Aragóniai Katalintól született, Mária, aki a Katolikus jelző mellé a Véreset is kiérdemelte, uralkodott. Ez alatt Erzsébet egy ideig a Tower foglya is volt. 1558. november 17-án azonban ő lépett trónra, s főminisztere, Robert Cecil (később lord Burghley) tanácsára visszaállította a protestantizmust, viszont nem végeztetett ki senkit hite miatt, s valamelyest elfogadta a katolikusokat is. A kompromisszumot az zavarta meg, hogy V. Pius pápa 1570-ben kiátkozta a királynőt, ezután ő is keményebb lett vallási téren. I. Erzsébet, VIII. Henrik leányának uralkodása alatt élte Anglia a virágkorát.
Vérmérsékletét tekintve keveréke volt a férfiasnak és a nőiesnek, az erélynek és a fortélynak, az ingadozásnak és a makacsságnak. Szíve mélyén világi nő volt, a gyakorlatban maximálisan pacifista (harminc éven át megőrizte az ország békéjét), akinek vezérelve a gazdaságosság volt. Magas fokú intelligenciával rendelkezett. Művésze volt a társalgásnak és igazi mestere a szónak. A XVI. század, amelyet méltán neveznek a Tudorok évszázadának - VIII. Henrik és I. Erzsébet ugyanis összesen 83 évig uralkodott. Azonban 1603-ban vele ki is halt a Tudor-ház, mivel nem ment férjhez, és nem szült trónörököst, gyermek nélkül halt meg.

2020. September 05., 11:22