Mai ajánlónkban az MTVA Rádióarchívumból válogattunk.

Ezek az összeállítások az eredeti irodalmi művek alapján készült rádiós átdolgozások, hangjátékok. Olyan közreműködőket hallhatunk, mint Bilicsi Tivadar, Bitskey Tibor, Básti Lajos, Csűrös Karola, Máthé Erzsi, Szakács Sándor.

Babits Mihály: Halálfiai

A mű cselekménye az 1880-as évek vége és 1910 között játszódik. Önéletrajzi ihletésű regényként tartják számon, melyben Babits – felhasználva saját környezetének, élete egy szakaszának mozzanatait – feleleveníti a századfordulóra jellemző társadalmi, politikai, történelmi légkör, a kor életformáját, gondolkodásmódját. A regény három nemzedék sorsát öleli át. Előbb megismerkedhetünk Rácz Nellivel és Sátordy Mihállyal, s a kettejük kapcsolata nyomán kialakuló szerelmi háromszöggel. Házasságkötésüket követően ugyanis megjelenik egy Hintáss Gyula nevezetű férfi, s feltűnése nem várt bonyodalmakat okoz Nelli és Miska életében. Később színre lép Sátordy Imrus, Nelli és Miska gyermeke, a Halálfia „valódi” főhőse, aki a századfordulóra jellemző magyar modernizáció megtestesítője. A történetben a legidősebb generációt képviselő Cenci néni és Döme bácsi is feltűnnek, akik ragaszkodnak saját eszméikhez, s a régi erkölcsökhöz.

Jókai Mór: Az élet komédiásai

Jókai 1876-ban írta ezt a regény, amelynek történelemi háttere az 1870/71-es porosz-francia háború. Főhőse Zárkány Nepoleon, fiatal, tehetséges nemesfiú, aki szerelmes egy polgárlányba, Líviába, a herceg egyetlen lányának társalkodó- és barátnőjébe. Az ifjúra vagyon, szép és felvilágosult feleség vár, de ő mégis a régi szerelmet és az ismeretlent választja, és Líviával külföldre menekül. Az élet komédiásai egy kedélyes hangvételű humorral teli, de csöppet sem komolytalan mű. Jókai Mór ezt a művét ő császári és királyi felségének Erzsébet ausztriai császárnénak, Magyarország koronás királynéjának legmagasabb kegyteljes engedelmével, legmélyebb hódolattal ajánlotta.

Mikszáth Kálmán: A Sipsirica

A Lengyelországból ideköltözött Jahodovszka asszony tabáni kertvendéglőjében, a Fehér Pávában kezdődik a történet, ahol az iszogató törzsvendégek asztalai körül ott sürög-forog a vendéglősné kamasz lánya, Sipsirica. De egy napon hiába várják a törzsvendégek a mosolygós, tisztalelkű lánykát, mert édesanyja Krakkóba küldte nénjéhez, Druzsba tanár úr, Sipsirica keresztapjának nagy bánatára. A tanár urat is csakhamar elszólítják iskolai ügyei Felső-Magyarországra, ahol olyan dolgokat lát, ami teljesen felháborítja, vérig lázítja a talpig becsületes tanárembert. Mikszáth, mintha tulajdon fejlődéstörténetét örökítette volna meg ebben a műben: a dzsentri-Magyarország liberalizmusába vetett illúzióinak szertefoszlását, a keserű kiábrándulásig.

2020. September 07., 19:50