A népszerű szerző, forgatókönyvíró Roald Dahl 1916. szeptember 13-án született Walesben.

Szülei norvég bevándorlók voltak. Otthon a szüleivel és nővéreivel norvégül beszéltek, de a szülök angol iskolába íratták a gyerekeket, hogy jó nevelést kapjanak. Dahl először a llandaffi Egyházi iskolába járt (1923–1925). 8 éves korában őt és négy társát megvesszőzte az igazgató, mivel egy döglött egeret tettek a helyi édességbolt egyik edényébe. Az ötletgazda Roald volt. Ezek után anyja kivette ebből az iskolából és a Weston-Super-Mare-i Saint Peter iskolába vitte Somersetben (1925–1929). Ebben az időszakban a Cadbury csokoládégyár az új fejlesztéseit időnként elküldte a fiúknak tesztelésre. 1-től 12-ig értékelniük kellett a küldött csokoládékat, és megjegyzéseket is lehetett hozzájuk fűzni. Dahl saját megállapítása szerint ez az élmény járult hozzá a harmincöt évvel később megírt Karcsi és a csokoládégyár című műve megalkotásához.
Az iskola befejezése után egy kalandtúrán három hetet Újfundlandon töltött. 1934 júliusában csatlakozott a Shell céghez. A következő két évben gyakornokoskodott, amit a kiküldetésre való felkészüléssel töltött. Ezután a tanganyikai (ma: Tanzánia) Dar es-Salaamba került. Eredetileg Egyiptomba akarták küldeni, de azt nem fogadta el, mert nem találta elég kalandosnak. Afrikai munkája alatt időnként „szafari”-ra indult, ami azt jelentette, hogy felkereste a Shell ügyfeleit, akik gyémántbányákat, aranybányákat, szizálkender-ültetvényeket, gyapotültetvényeket és hasonlókat üzemeltettek, és az általuk használt gépi felszereléseket kellett a megfelelő kenőolajjal vagy üzemanyaggal ellátnia. Afrikában megtanulta a szuahéli nyelvet, mivel a bennszülöttek nem beszéltek idegen nyelven.
Csatlakozott 1939 novemberében az angol királyi légierőhöz. Nairobiba utazott autóval, ami 960 km-es utat jelentett, ezt egyedül tette meg. Ott 7 óra és 40 perces repülés-gyakorlás után önállóan repült (ez megfelelt az átlagnak). A repülőkiképzésen részt vett 16 főből 13-an meghaltak a következő két évben. 1940. szeptember 19-én Egyiptomból a Líbiai-sivatagban állomásozó századához kellett repülnie. Egyiptom és Líbia között semmiféle navigációs segítsége nem volt, még rádiója sem. A sivatagban kényszerleszállást hajtott végre, de a sziklás terepen a gépe sziklának ütközött és kigyulladt. Roald Dahlnak betört a koponyája, eltört az orra, és napokra megvakult. 1941-ben került Görögországba, április 20-án részt vett az athéni légicsatában. Időnként pár másodperce elvesztette az eszméletét. Amikor ezt jelentette a századorvosnak, az megállapította, hogy ez a súlyos fejsérülése miatt van, amit a lezuhanásakor kapott, és emiatt nem vezethet tovább repülőt. 1942-ben Washingtonba került, légiattasé-helyettesnek. Ott publikálta élete első írását a harci kalandjairól. A leszerelés után az írásnak szentelte idejét. Az élete és kalandjai inspirálták a legtöbb írását, mint a Roald Dahl különös élete, vagy a Meghökkentő mesék sorozat.
Saját gyermekeinek születése az írót egyre inkább a gyermekirodalom felé fordította, s szinte minden mesés története hatalmas sikert aratott. A James és az óriásbarack, a Karcsi és a csokigyár, a Danny, a szupersrác, a Matilda, a Boszorkányok, a Szofi és a HABÓ. Dahl felnőttmeséihez hasonlóan abszurd és humoros, csavaros fordulatokban bővelkedő történetek, amelyekben a gyermek szemszögéből látjuk a finoman szólva is tökéletlen felnőttvilágot. Többségükből nagy sikerű film is készült.

2020. September 12., 15:18