Béke Ildikó rovata

Surányi Miklós: Egyedül vagyunk
Széchenyi István életregénye

A két világháború közötti korszak méltán népszerű prózaírója, Surányi Miklós máig változatlan frissességű főművét Széchenyi Istvánról írta. Az Egyedül vagyunk "a legnagyobb magyar" életének lélektanilag és történelmileg egyaránt nagy távlatú regénye, melyet sokelemű életanyag, kivételes korismeret és művészi érvényű megformálás tesz izgalmassá és időtállóvá. Surányi Miklós nem folyamodott fölöslegesen a fikcióhoz, jól tudta, hogy Széchenyi életének igaz története a képzelet által felülmúlhatatlanul regényszerű, s a valóság iránti hűséget íróilag is a legcélravezetőbbnek látta. Így lett az Egyedül vagyunk - jórészt a Széchenyi-napló és a számba vehető dokumentumok anyagából - hatalmas ívű és lényegében pontos pályakép, s így lett külső és belső eseményekben gazdag tényregény - ellenállhatatlanul vonzó hitelességgel és sokszínűséggel. Az életet romantikus teljességvágyban és intenzitásban élő, húsvér figurával; a szerelmi kalandok, az érzéki föllobbanások és a tartós nagy szerelmek történetével; a vitalitás táguló köreivel; a föladat- és útkeresés, majd a tettvágy és cselekvés örömeivel és konfliktusaival; a bűntudat, az önvád és meghasonlás drámáival.

Surányi Miklós: A nápolyi asszony

Beatrix királynő, a nápolyi király lánya, Mátyás király felesége e regény főszereplője. Rendkívüli egyéniség: uralkodásra termett és mindenáron uralomra törő, odaadó feleség és könnyűvérű, hódító, szerelmi kalandokat kereső nő egy személyben. Társuralkodó Mátyás mellett: a királyi gondok részese, az udvar életének irányítója. Fényt, pompát, élvezeteket és a művészeteket kedvelő reneszánsz ember, a humanista udvari élet szervezője Mátyással együtt, hívására sorra jönnek a királyi udvarba az olasz építészek, tudósok, művészek és főurak, de befogadja, sőt kedveli a szép és fiatal léhűtőket is. Hiába a hatalom, a siker és az élvezetek: élete mégis tragikus, nincs gyermeke, nem tud trónörököst szülni Mátyásnak. Ez a hiány teszi gyűlölködővé és néha gonosszá is, udvari cselszövések, intrikák kitervelőjévé és részesévé. Fordulatokban, izgalmas eseményekben és válságos mozzanatokban bővelkedő sorsát 1485-től, Bécs elfoglalásától kíséri végig a szerző, de elvezet a már magányos, öreg, külföldön élő Beatrix betegágyához is. Beatrix élettörténetén keresztül megismerheti az olvasó Mátyás udvarának pezsgő, színes életét, az udvari bálokat és fogadásokat, a humanista művészeket és tudósokat - közöttük Galeotto Marziót és Bonfinit -, szerelmi történetekről és gáláns kalandokról értesül, de bepillantást nyerhet a történelmi eseményekbe is.

Surányi Miklós: A trianoni páva

A történet alapjául egy akkoriban közszájon forgó anekdota szolgált egy bécsi testőrtisztről, aki egyszerre két lánnyal jegyezte el magát, s kínos helyzetéből bátyja mentette ki, feleségül véve az egyik menyasszonyt. A regény ebből az alaphelyzetből indul, de valódi cselekménye az öccsét megsegítő Domoszlay Farkas nyugalmazott huszárkapitánynak és a bécsi császárváros ünnepelt márkinőjének, Friderkának házassága körül bonyolódik. A fordulatos regény konfliktusai a házasfelek jellemének, életfelfogásának ellentéteiből származnak: Friderika a nagyvilági életet, a csillogást kedveli, Farkas számára inkább a vidéki nyugalom, a biztonságos családi kör volna megfelelőbb. A márkinő azonban fékezhetetlen, s Domoszlay önfeláldozó szerelmében nem is akar gátat vetni szertelen vágyainak, jóllehet tudja, hogy ezen az úton mindketten pusztulásukba rohannak...


2021. July 24., 11:04