A Magyar Operett Napját Kálmán Imre születésének évfordulóján ünnepeljük 2002 óta,

illetve ugyanerre a napra esik a híres Lehár Ferenc halála is. Az emléknap célja az operett nagyjainak munkásságára való megemlékezés.
Minden igazi operett könnyed, fülbemászó, de operai igénnyel megírt dallamokkal átszőtt, fordulatokban gazdag történet, sok humorral, amelynek központi témája a szenvedélyes, minden akadályt legyőző szerelem. A párbeszédek énekszámokkal és táncbetétekkel váltakoznak.
Első igazi mestere a francia Jacques Offenbach, akinek leghíresebb műveit az Orfeusz az alvilágban és a Szép Helénát sokszor állították színpadra itthon is. A műfaj gyorsan meghódította az Osztrák-Magyar Monarchiát, de közben átformálódott. A soknemzetiségű birodalom népeinek zenéje, táncai valcer, polka, mazurka, csárdás, verbunkos, cigányzene, bekerültek a zenei anyagba, a táncbetétekben pedig a francia kánkánt felváltotta a keringő.
Párizs, Bécs és London színházai is játszottak operettet, de mai formáját a magyar szerzőknek, Kálmán Imrének, Lehár Ferencnek, Ábrahám Pálnak, Jacobi Viktornak és Huszka Jenőnek köszönhetően nyerte el. Magyar nyelven először 1860. szeptember 22-én játszottak operettet, Offenbach Eljegyzés lámpafénynél című művét. Két évvel később megszületett az első magyar operett: A szerelmes kántor, amelynek zenéjét Allaga Géza, szövegét Bényei István írta. Műfaji megnevezése szerint is az első magyar operettnek Huber Károly műve, a Víg cimborák tekinthető, 1863-ból. Az első külföldön is hódító magyar operett 1902-ben Huszka Jenő Bob hercege volt, ezt követték Lehár Ferenc művei (A víg özvegy, Luxemburg grófja, A mosoly országa), de a legismertebb magyar operett kétségtelenül Kálmán Imre Csárdáskirálynője.
Itthon a műfaj népszerűsítésében olyan neves művészek vállaltak szerepet, mint Fedák Sári, Pálmay Ilka, Petráss Sári, Kosáry Emmy, Lábass Juci, Nádor Jenő, Ráthonyi Ákos, Király Ernő és Rátkai Márton.
Budapesten 1894-ben megnyílt a Nagymező utca 17. szám alatt a Somossy Orfeum, amit 1922-ben egy amerikai vállalkozó kibérelt és átépített színházzá. Az új teátrum a Király Színház megszűnése után Budapesten az operett egyedüli otthona lett. 1923-tól Fővárosi Operettszínház, 1998-tól pedig Budapesti Operettszínház néven működik. Társulata minden évben a közönséggel együtt ünnepli a Magyar Operett Napját.

2021. October 18., 16:12