Mai ajánlónkban három angol klasszikus mű szerepel.

Jane Austen: Büszkeség és balítélet
Maga a regény 1813-ban jelent meg, ám első verzióját Austen már korábban, egész pontosan 1796-1797 között írta meg Első benyomások címmel.
A XVIII. század végi Angliában járunk. A Bennet család mindennapjai átlagosan telnek, az 5 lánytestvér élete a férjkeresés körül forog, anyjuk megszállottan igyekszik tehetős és nemes férfiút találni leányainak, ezzel megoldva számukra a jövőt. Elizabeth eltér testvéreitől neki nem az az egyetlen célja, hogy férjhez menjen. Az addig egyhangú élete a Bennet családnak akkor áll a feje tetejére, amikor a nőtlen és tehetős Mr. Bingley a szomszédban bérel birtokot. Az évi 5000 fonttal rendelkező fiatalembert Mrs. Bennet már elkönyvelte a vejének. Mr. Bingley-t egyik jó barátja, regényünk egyik főhőse, Mr. Darcy is elkíséri. A legidősebb Bennet lány, a kedves ám szégyenlős Jane és Mr. Bingley úgy tűnik igencsak megkedvelik egymást. Lizzy, a másik főszereplő, és Mr. Darcy ismerkedése azonban az ellenkezője, igen ellenszenvesek egymással a kezdetekkor. „Nemek közti vihar” tombol közöttük, amit a nem várt történések csak tovább súlyosbítanak, amikor is Lizzy Mr. Darcy-t okolja nővére boldogtalanságáért, miután Mr. Bingley nagy hirtelen a fővárosba távozik, ezzel kételyek között hagyva a szerelmes Jane-t. Ám egy nem várt fordulat mindent megváltoztat a két főhős között, de vajon nincs túl késő? Vajon Lizzy, időben döbben rá, hogy mindvégig rosszul ítélte meg a férfit, aki megmenti családját?

Daniel Defoe: A londoni pestis
Daniel Defoe neve hallatán legtöbbünk számára gyermekkorunk kalandregénye, Robinson Crusoe hajótörésének története jut eszünkbe. Azonban Defoe-nak sokkal súlyosabb, komorabb írásai is születtek, az egyik ilyen A londoni pestis című, életrajzi ihletésű műve.
A londoni pestisben a felnőtt író gyermekkori emlékekeit igyekszik papírra vetni, amelyeket még hitelesebbé tesz az a rengeteg korabeli jegyzőkönyv és más dokumentum is, amit felhasznált az írás során. A történet főszereplője és egyben elmesélője egy nőtlen nyeregmester, aki a londoni társadalom alsó részéből származik. Az ő szemén keresztül kísérhetjük végig a történéseket. A könyv jelentőségét nem is a szereplők vagy az ő cselekedeteik adják, hanem inkább a járvány következményeinek leírása. Defoe nyomon követi a társadalmi és erkölcsi normák felbomlását, majd a veszély elmúltával a „régi kerékvágásba” való visszazökkenést. Ez teszi ma aktuálissá a regényt. Valamint figyelmeztet minket arra is, hogy a legnagyobb fejetlenség közepette is maradjunk higgadtak és megfontoltak, a pánik helyett a józan ész irányítson minket.

Emily Brontë: Üvöltő szelek
Szerelem, gyűlölet, bosszú… Páratlan érzelmi intenzitással, felemelően ábrázolt, erőtől duzzadó történet Catherine és Heathcliff sírig tartó szenvedélyes kapcsolatáról. A lány apja befogadja az árva fiút, akit Catherine fivére kezdettől fogva megvet és cselédként kezel. Az árva fiú és a lány között az évek során szerelem szövődik, de a megaláztatás, a durva bánásmód miatt Heathcliff egy viharos éjjelen elszökik. Évekig nem is hallani felőle, ám amikor visszatér, eltökélt szándéka, hogy méltó bosszút áll az elszenvedettekért, és sötét szándékainak olthatatlan szerelme sem vethet gátat. Az Üvöltő szelek a világirodalom nagy rejtélyeinek egyike. A középső Brontë nővér egyetlen prózai műve. „Emily húgom élete – egyetlen fél év kivételével – teljes visszavonultságban telt egy falusi lelkészlakban a Yorkshire és Lancashire határán húzódó hegyek között” – írja Charlotte Brontë. A világirodalom egyik legkülönösebb, leginkább magával ragadó szerelmi története.

2021. November 12., 23:24