Az Országos Széchényi Könyvtárat, Magyarország

első nyilvános közgyűjteményét 1802. november 25-én alapította gróf Széchényi Ferenc. 15000 nyomtatott könyvet, 1200 kéziratot sok száz térképet, címereket, metszeteket tartalmazott a nyitó állomány. Az intézmény fenntartásához szükséges pénzügyi alap megteremtését a társadalom magára vállalta. Országgyűlési felhívásra a vármegyék és városok közönsége előbb önkéntes felajánlások, majd kötelező járulék formájában bocsátotta rendelkezésre a legszükségesebb összeget. Jeles hazai alkotók – Batsányi, Kölcsey Vörösmarty, Petőfi , Arany – gyűjteményei tovább gazdagították a könyvtárat, kiegészítve a tudományos élet és a politika képviselőinek könyvgyűjteményeivel. 1932-ben került vissza Magyarországra 33 középkori kódex, köztük 16 corvina Mátyás király reneszánsz könyvtárából. A könyvállomány olyan ritkaságokat is tartalmaz, mint az első Magyarországon nyomtatott mű a Chronica Hungarorum. A könyvtár őrzi a legrégebbi magyar összefüggő szöveget a Halotti beszédet, az első fennmaradt ismert magyar verset az Ómagyar Mária-siralmat, a magyar Himnusz kéziratát. Fokozatosan alakultak meg az őrzött dokumentumok típusainak megfelelő osztályok: Kézirattár, Hírlaptár, Zeneműtár, Plakát- és kisnyomtatványtár, Térképtár jött létre. A nemzeti dokumentumtermés gyarapítását és állományvédelmét végző osztályok a 20. században alakultak. A kötelespéldány rendszer lehetővé teszi a könyvtár számára, hogy rendelkezésre álljon a magyar kiadványok legteljesebb gyűjteménye. A kiadókat utasítás kötelezi arra, hogy minden megjelentetett műből ingyenes példányt bocsássanak a nemzeti könyvtár rendelkezésére. Az OSZK gyűjt nem nyomtatott dokumentumokat is, kéziratokat, hangzó anyagokat stb. Ezeket a dokumentumokat „hungarikumoknak” nevezzük. A könyvtár állományában elmélyülni vágyó olvasókat olvasóterem, hírlapolvasó több kiállítás várja a Budavári Palotában.

2021. November 24., 17:51