Napi érdekességek - január 11.

1800. január 11-én született Jedlik Ányos bencés rendi szerzetes, természettudós, aki életét az elektromágnesesség és a fény vizsgálatának szentelte.

Bár Jedlik neve elsősorban a dinamó és a szódavíz kapcsán maradt meg a köztudatban, a tudós a valóságban jóval szerteágazóbb kutatásokat folytatott, a dinamóelv és az öngerjesztés elvének leírásával pedig meg is előzte világhírű kortársait. A feltaláló Jedlik István néven, a Komárom vármegyében található Szimőn látta meg a napvilágot. Szülei egyszerű földművesek voltak, ennek ellenére Jedlik édesapja komoly hangsúlyt fordított fia taníttatására, ezért gyermekét előbb Nagyszombatba, majd a gimnázium harmadik osztálya után a pozsonyi bencésekhez küldte. Jedlik hamarosan Pannonhalmára jelentkezett, 1847-ben a Szent Benedek-rendbe is belépett. Ekkor vette fel az Ányos keresztnevet. A fiú később Győrben, majd a pesti tudományegyetemen folytatta tanulmányait, ahol 22 esztendős korában doktori címet szerzett. Már pályája kezdetén szerteágazó érdeklődésről tett tanúbizonyságot, ugyanis a fizika, a kémia és az optika terén is kutatásokba kezdett. A szertár csendjében élő, visszahúzódó tudós első jelentős felfedezése az elektromossághoz kötődött: 1821-ben, még egyetemi hallgatóként cikket publikált az általa „villanydelejes forganynak” nevezett eszközről, melyet 1827–28 táján meg is épített. A bencés szerzetes ugyanakkor ezekben az évtizedekben nem ragadt le egyetlen problémánál: zsenialitását talán mindennél jobban megmutatja, hogy Jedlik 1826-ban, „amúgy mellékesen” – rendtársainak szánt meglepetésként – a szódavizet is feltalálta. A tudós 1831-ben Pozsonyban, majd 1839-ben a pesti tudományegyetem katedráján nyert állást, egy év után pedig tanszékvezetői széket szerzett. Jedlik Ányos igyekezett kimaradni a politikai életből és a forradalomból, de ő is látta és élvezte ennek egyik előnyét, ez pedig nem volt más, mint a magyar nyelv bevezetése a felsőoktatásban. 1845-ben először szólt magyar nyelven a hallgatóihoz. Mivel a tudományos nyelv latin volt, így a magyar nyelvben sok szó nem is létezett. Ennek a hiányosságnak a kiküszöbölésére rengeteg új szót, több, mint 2000-et, a saját maga szakterületén vezetett be, melyek mai szemmel kissé mulatságosnak tűnnek. Ilyen volt például a villamfolyam. A villám, akkoriban villam volt, vagyis így nevezték, a folyam pedig arra utal, hogy mozog. Ez a szó nem volt más, mint az áram. Ezeket az új szavakat a Kidolgozott műszavak című munkájában részletezi. Ezek közül sokat még ma is használunk: dugattyú, nyomaték, vetület, eredő, huzal, vonal, higany, ejtőernyő. Bár rengeteg felfedezés és találmány köthető Jedlik Ányos nevéhez, ő ezeknek csak egy töredékét szabadalmaztatta. Valószínűleg, mint minden nagy feltaláló ő sem látta át felfedezéseinek súlyát, hogy milyen hatással lesz ez a jövő nemzedékre.

2021. January 09., 21:39