Napi érdekességek - január 20.

198 évvel ezelőtt, 1823. január 20-án született Madách Imre magyar költő, író, ügyvéd, politikus.

Ebben az időben állami anyakönyvezés nem volt, a felekezeti anyakönyvekben csak a keresztelés napját örökítették meg. Ezért fordul elő, hogy sok helyen január 21. (keresztelés napja) szerepel születési időként.
Magyar középnemesi családba született, felmenői között több neves személy is volt. Hatszáz esztendőn keresztül sok érdemes vármegyei tisztviselő és katona került ki a tekintélyes nógrádmegyei nemzetségből. A XVII. században költő is akadt közöttük, Sztregovai Madách Gáspár nógrádmegyei alispán.
Élete nagy részét Alsósztregován töltötte, és még ifjú volt, amikor apja meghalt, de a családi birtok jövedelme biztosítani tudta taníttatását. Az anyanyelve mellett hat idegen nyelven (német, francia, szlovák, angol, latin, ógörög) tudó Madách 1837-ben került a Pesti Egyetemre. Az első két szemeszterben bölcsészetet, majd a harmadiktól jogot hallgatott. Ügyvédi vizsgáját 1841. októberében és novemberében tette le a Pesti Egyetemen. A kötelező egyéves joggyakorlatot Balassagyarmaton Sréter János alispánnál, majd annak halála után Fráter Pál oldalán töltötte le. 1843-ban Nógrád megyében mint tiszteletbeli aljegyző közpályára lépett, 1843. január 9-én iktatták be a Nógrád megyei ügyvédek sorába.
1843. augusztus 22-én lemondott tiszteletbeli aljegyzői hivataláról, és 1844. január 8-án táblabíró lett. 1846. július 15-től mint élelmezési főbiztos működött, de minden hivatalos elfoglaltsága mellett 1843-tól 1848-ig élte irodalmi tanulmányai és munkássága legtevékenyebb korszakát.
1845. július 20-án házasságot kötött Fráter Erzsébettel, korábbi principálisa, Fráter Pál nógrád megyei alispán unokahúgával. Nősülése után csesztvei birtokán lakott, a megye székhelyéhez közelebb. 
Íróként fő műve Az ember tragédiája, amely szinte egész életében készült. Halhatatlanságának titka nem is annyira „művészi tökéletességében”, „hibátlanságában” rejlik, sokkal inkább abban, hogy minden kor számára van érvényes mondanivalója. A Tragédia elsősorban nem tanít, nem kijelent, hanem főleg kérdez. A mű leggyötrőbb kérdése – a nagy eszmék sorsa mellett – van-e értelme, célja az emberi létnek, van-e emberi fejlődés, tökéletesedés?
Az először itt elhangzó „Megy-é előbbre majdan fajzatom”, valamint a „Mondottam ember: Küzdj, és bízva bízzál!” mondatok legismertebb irodalmi idézeteink közé tartoznak.
A Tragédiát először 1883. szeptember 21-én állították színpadra a Nemzeti Színházban, Paulay Ede rendezésében. Ennek emlékére kezdeményezte a Magyar Írók Szövetsége 1984-ben, hogy ennek évfordulóján legyen a magyar dráma napja.

2021. January 19., 11:02