Több mint 100 éve tartják meg itthon is a Madarak és fák napját, hogy felhívják a figyelmet a hazánkban élő hasznos és védett madárfajokra és környezetünk védelmének fontosságára.
1902. május 19-én, Párizsban egyezményt kötöttek az európai államok a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. Chernel István ornitológus már abban az évben megszervezte az első Madarak és fák napját Magyarországon. Az ünnep hivatalos bevezetésére azonban csak néhány évvel később, 1906-ban került sor Herman Ottó kezdeményezésére.
Rendeletben írták elő a Madarak és fák napjának megünneplését minden iskola számára. Ezen a napon a gyermekek fákat ültettek és ápoltak, madárodúkat helyeztek ki és takarítottak, akadályversenyeken, vetélkedőkön, kirándulásokon vettek részt.
A II. világháború után egészen 1994-ig nem ünnepelték ezt a napot. 1996-ban kormányrendeletet adtak ki, amely a korábban május elején, változó időpontban megtartott jeles nap megünneplését május 10-ben rögzítette.
1996-tól egy németországi mozgalom hatására, Magyarországon is minden évben megválasztják az év fáját, és az év madarát.
Az elmúlt években volt már az év fája a szelídgesztenye, a törékeny fűz, a mézgás éger, az ezüst hársfa, a tiszafa, az év madarának választották már a mezei verebet a kanalasgémet, a kék vércsét, a fecskéket, a széncinegét.
2020-as évben az év fája a tatárjuhar az év madara pedig az erdei fülesbagoly.