A húsvéthoz hasonlóan a pünkösd is mozgóünnep, hiszen a húsvétot követő 50. nap pünkösd napja. Nevét a görög pentékoszté szóból eredeztetik ami ötvenet jelent. Számos népszokás és hiedelem kapcsolódik az ünnepkörhöz.
Már az ókori Rómában is tartottak ebben az időszakban ünnepségeket Flóra istennő tiszteletére aki a virágok és a tavasz istennője volt. Mint a legtöbb ünnephez hasonlóan, a pünkösdi szokások eredet is többnyire a régi pogány hagyományokhoz vezethető vissza.
Európa jelentős részén már a középkor óta tartanak pünkösdi vagy május király-választást, ez a legismertebb pünkösdi hagyományunk. A királyt ügyességi, és erő próbákkal választották meg és egy évig „uralkodott”. A címmel sok kiváltság járt együtt. Egy éven át minden lakodalomra, ünnepségre hivatalos volt és ingyen ihatott a kocsmákban. Innen ered a „Rövid, mint a pünkösdi királyság” szólásunk.
A lányok sem maradtak ki az ünneplésből. A vasárnapi mise után választották meg a pünkösdi királynét, általában a legkisebb lány lett az, aki társaival körbejárta a falut és termékenységi versekkel és énekkel köszöntötte a háziakat, akik kisebb ajándékokkal köszönték meg a jókívánságokat.
Párválasztó hagyományok is kapcsolódnak az ünnephez. A fiúknak pünkösdi rózsát kellett a kiszemelt lány ablakába csempészni, amiért cserébe a lányok koszorút fontak a fiúnak. Szintén párválasztó szokás a mátkázás. Az udvarló ilyenkor egy letakart tálat küldött a kiszemeltjének kaláccsal és borral, ha viszonozták az érzéseit hasonló tálat kapott cserébe. Ilyenkor sok helyen pünkösdi bálokat is tartottak.

A legkissebekről sem feledkeztünk meg, hiszen május utolsó vasárnapja gyereknap. Boldog gyereknapot minden gyerkőcnek.