Az első világháború végén a Versailles-i Nagy Trianon palotában békeszerződés megkötésére került sor a győztes antant hatalmak és a vesztes központi hatalmak között. Ennek következtében az Osztrák-Magyar Monarchia megszűnt, Magyarország lett az egyik utódállama. Magyarország területe kétharmad részét elvesztette, a lakosság létszáma 13 millió fővel csökkent, több mint három millió magyar anyanyelvű ember rekedt az új országhatáron kívülre. A gazdasági struktúra is megváltozott, újra a mezőgazdaság vált meghatározóvá, hiszen a vasútvonalak, erdők, bányák, vízi erőművek jó része is elcsatolásra került. Nemzetállamok helyett soknemzetiségű országok jöttek létre, ahol a kisebbségbe szorult magyarság ugyanolyan diszkriminatív bánásmódban részesült , mint a Moharchia alatt. Magyarország a revízió útjára lépett, a megalakuló kisantant pedig a megszerzett területek görcsös védelmére rendezkedett be- melyek mentén Közép-Európa később egy újabb világháborúba sodródott.
Így fájt Karinthy Frigyesnek Trianon:
„Valamikor hallani fogsz majd az életnek egy fájdalmas csodájáról – arról, hogy akinek levágták a kezét és a lábát, sokáig érzi sajogni az ujjakat, amik nincsenek. Ha ezt hallod majd: Kolozsvár és ezt, Erdély és ezt Kárpátok – meg fogod tudni, mire gondoltam” - részlet Karinthy Frigyes: Levél című írásából.