A drégelyi vár első említése 1285-ből származik. A mohácsi vész után a vár az első végvári védővonalba került az intenzív török előrenyomulás megakadályozására. A vár parancsnoka Szondy György lett. 1552-ben Ali pasa 12000 főnyi hadsereggel megérkezett a vár alatt elterülő fennsíkra. Szondy és emberei négy napon át példamutató vitézséggel védelmezték a várat a túlerővel szemben. Nyilvánvaló volt, hogy halálra ítéltettek, de a megadás gondolata fel sem merült bennük. Ali felhívására nem adták meg magukat. Azt kérte a pasától, hogy két előkelő fogoly életért fogadja cserébe a két apródját és nevelje őket vitéz katonává. A pasa két napon át lövette a várat. Szondy a beomlott várkapu romján várta a pasa döntő erejű támadását. Ahogy Arany János írta ”álla halála vérmosta fokán, diadallal várta be végét”. A küzdelem rövid volt, kegyetlen, de hősies. Fejét levágták úgy vitték Ali pasa elé. Bátor magatartása még az ellenségben is elismerést váltott ki. Az ostrom végeztével Hádim Ali budai pasa díszes katonai temetést rendezett a kapitánynak. Szondy György a legbátrabb magyar hősök egyike volt, neve az önfeláldozó vitézség szinonimájává vált.