Az egyik legősibb magyar ünnep, az államalapítás, a magyar állam fennállásának emléknapja. Az államalapítást a magyar nép egyetlen személyhez, I. Istvánhoz köti, aki a kereszténység alapjait lerakó Géza fejedelem fia, a honfoglaló Árpád fejedelem ükunokája volt. 1083-ban ezen a napon avatták szentté Istvánt, ettől kezdődik Augusztus 20. ünnepe.
Az 1848-as szabadságharc leverése után betiltották az ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam jelképe volt. 1860-ban ünnepelhették ismét, ami valóságos nemzeti tüntetéssé vált. Az 1867-es kiegyezés után a nap visszanyerte régi fényét. Ferenc József 1891-ben munkaszüneti nappá nyilvánította. 1945-től „Alkotmány ünnepe”-ként, a kenyér napjaként kezelte a politika, majd a rendszerváltáskor nyerte vissza eredeti jelentését. Augusztus 20. a búza aratás befejezésének az ünnepe is. Ekkorra vált ismertté a termésmennyiség, hogy kitart-e a kenyér a következő aratásig – ha igen, akkor volt ok az ünneplésre.
Az ünnep része Magyarország lobogójának felvonása után a honvédtisztek avatása a Kossuth téren, az elmaradhatatlan esti tűzijáték a Duna-parton, valamint az új kenyér és az ország tortájának megkóstolása. Ezen az ünnepen adományozzák a legtöbb állami kitüntetést, köztük a Magyar Szent István rendet.