A könyvben különös, nem valóságos szereplők bukkannak fel egymás után, Caroll pedig az angol szokások és hírességek kifigurázására épít. A szereplők mulatságosan lehetetlen ötleteikkel szürreális keretet adnak a történetnek. Az angolszász humor e sajátos alkotása Alice oldalán elvezeti az olvasót Csodaországba – amely valójában álomvilág, a Viktória királynő korabeli Anglia torzképe. Aki ismeri az angol történelmet, az a Szív Királynőben könnyen felismerheti a hirtelen haragú Viktóriát, s férjében a pipogya Albert herceget. De megtalálható a könyvben az angol igazságszolgáltatás, iskolarendszer vagy éppen sportszenvedély végletekig vitt, humoros torzképe is. Ennek a furcsa ötletekkel hemzsegő könyvnek a szerzője Lewis Caroll a múlt században élt, matematikaprofesszor volt az oxfordi egyetemen. Soha nem tört írói babérokra, de szívesen talált ki történeteket a gyerekek szórakoztatására. Ezt a történetet is egy evezőstúra alatt találta ki, hogy ezzel szórakoztassa a vele utazókat. A gyerekek addig nyaggatták, hogy leírta a történeteket. Csak ez után jutott eszébe, hogy ki kellene adni, de nem is sejtette, hogy ekkora sikere lesz a könyvnek, és egyáltalán nem szándékozott feladni érte a matematikusi pályát. Ha valaki Mr. Carollnak szólította, soha nem válaszolt és az erre a névre érkezett leveleket sem vette át. Egyszerűen zavarta a népszerűség. 1871-ben a történet folytatása megjelent Alice Tükörországban címmel. Alice a kandalló fölötti nagy tükrön keresztül átlép egy különös birodalomba, ahol megelevenedett sakkfigurák mellett más fura lényekkel is találkozik. Magyar nyelven 1980-ban jelent meg. Újabb fordításban 2009-ben jelent meg Varró Dániel átdolgozásában, Aliz kalandjai Csodaországban és a tükör másik oldalán címmel.