Advent első vasárnapja minden évben Szent András napján, vagy ahhoz legközelebb eső vasárnapon van.
Az adventet az 5. század óta tartják. A karácsony ünneplésével együtt terjedt el, a kezdetektől összetartozik a karácsony és az advent, a felkészülés és az ünneplés. A négy vasárnapból álló adventi időszakot VII. Gergely pápa rendelte el.
Sok népi szokás kapcsolódik a karácsonyvárás időszakához. Advent idején kerülték a zajos mulatságokat, táncokat és lakodalmat sem tartottak. Régen advent kezdetét éjféli harangzúgás jelezte, szigorú böjti időszak volt, és az emberek hajnali misére jártak.
Mint minden ünnephez, az adventhez is kapcsolódtak kereszténység előtti varázslatok, főként a szerelmi varázslások. Ha egy eladó sorban levő leány hajnalban, a mise előtt három pici darabot letépett a harangkötélből, s azt hajfonó pántlikájában viselte, farsang idején számíthatott arra, hogy bekötik a fejét. Az Alföldön a lányok a hajnali misére harangozáskor mézet vagy cukrot ettek, hogy édes legyen nyelvük, így férjet „édesgessenek” maguknak.
Advent időszakához sok szép népi szokás is tartozik. Ilyen a Szállást keres a Szentcsalád vagy szentcsalád járás. A szálláskereső szent család tiszteletére kilenc család összeáll, hogy december 15-től karácsonyestéig naponta felváltva a szent családot ábrázoló képnek szállást adjanak, s imádkoznak. Vannak olyan hagyományok amelyek később alakultak ki, ilyen az adventi koszorú, amit először 1860-ban egy hamburgi lelkész készített az árvaház lakóinak. Egy fa kocsikereket díszített fel fenyőágakkal és 24 gyertyával. Manapság már csak négy gyertya van a koszorún. A gyertyákat vasárnaponként gyújtják meg. A kezdetekhez viszonyítva át is alakult, az ünnepi asztal ékessége lett. Eredetileg három lila és egy rózsaszín gyertya alkotja, de ma már számtalan stílusban készülnek adventi koszorúk.
A gyerekek kedvence az adventi naptár is az 1800-as évekből származik. 1904-ben megjelent a mai adventi naptárakra emlékeztető kalendárium a müncheni kereskedő, Gerhard Lang ötlete alapján. Ennek még nem voltak ablakai, hanem két nyomtatott részből állt: az egyiken 24 kép volt, ezeket ki kellett vágni, a másikon pedig 24 mező, ahová fel kellett őket ragasztani, és Lang versikéit is elolvashatták felragasztás előtt. Lang évről évre egyre kifinomultabb naptárakat jelentetett meg, míg eljutott a csokoládé-rejtek megalkotásáig. Kedves gyerekkori emlék nyomán találta ki az adventi naptárba rejtett finom kis csokoládékat, ugyanis édesanyja minden egyes nap egy kartondarabra varrt süteménnyel örvendeztette meg a decemberi várakozás idején.