Apja béres volt, aki az első világháborúban elesett, anyja mint cseléd nevelte fel négy gyermekét. Kiskunfélegyházán végezte el az Állami Tanítóképzőt, de állást nem kapott így könyvügynökként, lapkihordóként. napszámosként is dolgozott. Nevét Dumitrásról Darvasra változtatta. Pályáját versekkel kezdte, első verseit a Szivárvány című irodalmi folyóirat közölte. Első regényei, a Fekete kenyér, Vízkereszttől szilveszterig - a falusi nyomort tárgyalják. Országjáró élményeiről szóló riportjai és szociográfiai művei, mint A legnagyobb magyar falu és az Egy parasztcsalád története a helyzet tarthatatlanságát ábrázolják.1934-től újságírással foglalkozott, a Szabad Írásban megjelent novellája miatt letartóztatták. 1941-ben A népi írók új útjáról írt cikkében felvetette az értelmiség felelősségét a társadalmi kérdések megoldásában. A munkanélküliség megszüntetését követelte, a demokratikus szabadságjogok mellett szállt síkra. Az 1956-os forradalom alatt a nyílt utcán kis híján agyonverték. Részeg eső című regényében, melyet az irodalomkritikusok a fő művének tartanak az 1944-es és 1956-os események okait kutatta. Ezt a regényt átdolgozta színdarabra és a Nemzeti Színház be is mutatta. Történelmi regényei: A törökverő, Zrínyi a Haragos kút. 1957-1959 között a Hunnia Filmstúdió igazgatója. 1959-től az újjászervezett Magyar Írószövetség elnöke, a Kortárs című folyóirat szerkesztője. 1973 december 3-án halt meg 61 éves korában.
Orosháza egyik kulturális nevezetessége a Darvas József Irodalmi Emlékház. Az író korai halála után a családi házat irodalmi emlékhellyé alakították át.