Az emberi jogok világnapját minden év december 10-én ünnepeljük. Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata az ENSZ által elfogadott nyilatkozat, mely összefoglalja a világszervezet álláspontját a minden embert megillető alapvető jogokról. A nyilatkozatot a második világháború borzalmai ihlették és 1948. december 10-én fogadták el. A nyilatkozat egy bevezetőből és 30 cikkből áll. Ebben a harminc cikkben fogalmazza meg az emberi jogokat – az alapvető polgári, kulturális gazdasági, politikai és szociális jogokat – amelyek megilletnek minden embert, fajra színre, nemre, nyelvre, vallásra vagy politikai meggyőződésre való tekintet nélkül. Nem törvényerejű és így nem kötelez, de hatásosan lehet vele diplomáciai és erkölcsi nyomást gyakorolni kormányzatokra és gyakran hivatkoznak is rá.

A harminc cikk legfontosabb elemei:
-jog az élethez, szabadsághoz és biztonsághoz
-jog a művelődéshez
-jog a kulturális életben való részvételhez
-jog a magántulajdonhoz
-védelem a kínzás, a kegyetlen, embertelen bánásmód és büntetés elöl
-a gondolat és vallás szabadsága
-a vélemény és kifejezés szabadsága.

Ezen a napon magas szintű politikai konferenciákat találkozókat valamint az emberi jogi kérdésekkel foglalkozó kulturális rendezvényeket és kiállításokat szerveznek. Hagyományosan ezen a napon osztják ki az ENSZ ötévenként adott emberi jogi díját.

Illyés Gyula: Jog (részlet)
Jogod van mindenhez, jogod
míg ezt a köntöst hordozod
ezt a hatalmat, örökséget,
ezt a lobogó szegénységet,
mely homlokodra annyiszor csap,
szorít parázsló koronát
és nyomja markodba a düh vad
tűzvésszel töltött jogarát.