A divat magyar nagyasszonyát már életében is legendák kísérték útja során, amelyek halála után is tovább élnek. Neve évtizedeken át egyet jelentett a divattal, az eleganciával, a minőséggel és a luxussal. Elhozta Párizst Budapestre, és ismertté tette Budapestet a nagyvilágban.
Rotschild Ábrahám zsidó szabómester és Spirer Regina, szintén izraelita szabásznő harmadik lányaként született Budapesten.
A szülők a mai Petőfi Sándor utcában vittek forgalmas női szalont, így nem meglepő, hogy Klára a nővéreivel, Erzsébettel és Rózával, majd később Margit húgával a szabászasztal mellett nevelkedett, és az évek múltával egyre több feladatot vállalt a családi szabászatban. Klára csak hat osztályt végzett és nyelveket sem beszélt (annak ellenére sem, hogy aztán éveken át rendszeresen járt külföldre), mégis az ország első divatdiktátora lett. Abban, hogy már életében is városi legendák kísérték alakját, saját magának is nagy szerepe volt, hiszen előszeretettel terjesztett különös történeteket személyével kapcsolatban. Például azt, hogy ő készítette Faruk egyiptomi király feleségének 1938-as menyasszonyi ruháját. Hogy ez nem volt igaz, az Simonovics Ildikó divattörténész Rotschild Kláráról szóló könyvéből (Rotschild Klára – A vörös divatdiktátor) is kiderül, ahogyan az is, hogy a divatmogul saját magáról kezdte azt híresztelni, hogy önszántából ajánlotta fel cégét és szolgálatait az államnak. Az igazság az volt, hogy Deák téri szalonját 1949-ben egyszerűen államosították. Rotschild Klára szalonja már indulásakor, a két világháború között fogalommá vált idehaza. Ő bújtatta menyasszonyi ruhába Horthy István feleségét az évtized menyegzőjén, de még a nemzetközi hírű francia ékszerész, Cartier felesége, gróf Almásssy Jacqueline is megfordult és vásárolt nála. Ám az igazi „csoda”, hogy a Rotschild-szalon fénye tovább ragyoghatott a vasfüggöny leereszkedésével. Ha onnantól nem is a saját nevén működött, a Különlegességi Női Ruhaszalon mégiscsak az ő csillogó birodalma maradt. A hétköznapi halandóknak elérhetetlen árfekvésű üzlet a párizsi divatházak fényét csempészte a szürke budapesti hétköznapokba az ötvenes évek derekától. Diplomata feleségek, a magyar politikai, gazdasági és szellemi elit asszonyai, művészek, valamint a Magyarországra érkező magasrangú külföldi vendégek öltöztek szalonjából. Még a köztudottan puritán Kádárné is ellátogatott ide, de csináltatott ruhát Rotschildnál a szovjet külügyminiszter, Andrej Gromiko felesége, Farah Pahlavi, a perzsa sah neje, ahogy megfordult nála a művészvilág színe-java: Psota Irén, Tolnay Klári, Szász Endre felesége, Lula asszony, Váradi Hédi, Fischer Annie, Kovács Margit, betért a szalonba Törőcsik Mari, Halász Judit is.
A magyar divat nagyasszonyát 1976. november 13-án holtan találták a Petőfi tér 3. belső udvarán. A már életében legendává vált asszony hetedik emeleti lakásából ugrott ki. Csakúgy, mint élete, halála is igencsak foglalkoztatta a közvéleményt, még összeesküvés-elméletek is szárnyra kaptak végső tettével kapcsolatban, különösen amiatt, hogy nem hagyott hátra búcsúlevelet. Rotschild Klára öngyilkosságának oka a hiúsága volt, ezt a városi legendárium is így tartja számon. Jobban mondva a hiúságából fakadó iszonyatos fájdalom, amit egy fogimplantációs műtétsorozat okozott.