Gyerekkorunkban az iskolákban és óvodákban nagyon gyakran találkozhattunk Donászy Magda verseivel, alig telt el iskolai vagy óvodai ünnepség a költőnő verse nélkül. Donászy Magda verseit, meséit, elbeszéléseit a kisgyermekeknek írta, munkásságával egész életében a gyermeknevelést szolgálta. Versei alapját képezik az óvodás és kisiskolás versanyagnak, rengeteg alkotását megzenésítették.
Donászy Magda 1911. március 15-én született Szombathelyen. Ott is érettségizett a kereskedelmi iskolában. Már ebben az időben megmutatkozott a költői tehetsége, számos iskolai és országos versenyt nyert meg, az iskolai önképző körnek meghatározó tagja volt. Érettségi után Salgótarjánban édesapja kereskedésének a könyvelését végezte. 1935-ben ment férjhez, házasságukból négy gyermek született. 1942-től Kolozsvárott éltek, ahol jelentős szerepet vállalt a magyar kulturális életben. Ebben az időben kezdett gyerekeinek verseket, meséket írni, amelyek később csak az íróasztal fiókjába kerültek. A háború után a család Budapestre költözött, ahol először került kapcsolatba kiadókkal. Első könyve a Jelmezbál az óvodában a Móra kiadó gondozásában jelent meg. Gyereknevelési, pedagógiai ismeretszerzési céllal óvodában vállalt óvónői állást, ami jelentős segítséget adott a gyerekversek témáihoz. Szintén ennek a gyakorlatnak köszönhető, hogy éveken keresztül a Magyar Rádió „óvodások műsorának” szerzője volt. Az 1960-as évektől kezdve termékeny munkássága számos megjelent könyv formájában mutatkozott meg, többek közt a A mókus és a szarka, Makkos, Csóri, Hosszúláb, Zsóka óvodája, Zsóka új óvodában, Madaras karácsonyfa. Könyveit több nyelvre lefordították, többek között német, angol, francia, finn nyelvekre. Gyermekszínjátékokat és gyermekoperákat is írt (A kiskakas gyémánt fél krajcárja, Az aranyszőrű bárány). Számos versét megzenésítették, amiben nagy segítségére volt Kodály Zoltánnal több alkalommal tartott egyeztetés, a vers és zene összehangolásában. Idős korára egészsége erősen megromlott, napi életviteléhez is már állandó segítségre volt szüksége. 1988. július 13-án hunyt el, Budapesten.

Nemzeti ünnepünk alkalmából Donászy Magdára, Március 15-ére című versével emlékezünk.

"Zászlók díszítik ma
az utcákat végig,
márciusi szélben
szállnak fel az égig.

Az a nap a népnek
szabadságot adott,
mi sem felejtjük el
azt a dicső napot."