„Fényesebb a láncnál a kard”
Elbeszélők 1848-49-ről
Az alábbi műveket hallgathatja meg ha a linkre kattint
Krúdy Gyula: "Mit kíván a magyar nemzet?"
Vértesi Arnold: Hi a haza (részlet)
Eötvös Károly: A dicsőséges csaták napjaiból (részlet)
Degré Alajos: Az úrfiból lett honvéd
Vajda János: A tábori élet
Jókai Mór: A két menyasszony
Móricz Zsigmond: A csata napja
Gárdonyi Géza: Fekete nap
Rákosi Viktor: Ellenség kezében
Jakov Ignjatović: Damjanich
Szokoly Viktor: "Csak még egy rohamot!"
Gárdonyi Géza: A lámpás (részlet)
Mikszáth Kálmán: A fekete fogat
Herczeg Ferenc: A hét sváb (részlet)
Abonyi Lajos: Egy szegény csonka története
Jókai Mór:A két csonka vitéz (részlet)

Gróf Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök élete és halála
A könyvben olvashatunk Gr. Batthyány Lajos ifjúságáról első szerepléseiről politikai téren. Visszatekintünk az 1847-48-as országgyűlésre és az első magyar minisztérium megalakulására. A III. fejezet Batthyány miniszterelnökségét tárgyalja, a befejező pedig az utolsó béke-kísérletet. Majd bekövetkezik a katasztrófa.
Megemlékezik a könyv a Batthyány-gyászünnepélyről is.
Régies nyelvhasználata miatt ajánljuk történelmet kedvelő olvasóinknak (is).

Hol sírjaink domborulnak
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a mai Szlovákia területén
A nemzeti emlékezet szerint történelmünk legfényesebb napjai 1848-49-ben voltak. Olyan másfél év volt ez, mellyel kivívtuk az emberiség jobbik felének csodálatát. A forradalom és szabadságharc ismert és névtelen hőseinek tettei keltették ezt a csodálatot. Az ő küzdelmük egy jobb és igazságosabb társadalomért sok esetben hősi halállal végződött, de önfeláldozó szellemiségük máig hat. A kor szereplői mindannyian hősök voltak. Az ifjú forradalmárok azért, mert ama márciusi napokban félelem nélkül cselekedtek. A forradalmárok által kivívott szabadságot azonban meg kellett védeni. Fegyveres támadásra fegyveres harccal kellett válaszolni. S azok bátorsága, hősiessége sem volt kisebb, akik sokszor saját magukat is legyőzve vállalták ezt a harcot. A forradalmárok eszmék bűvöletében éltek, nekik tehát könnyebb volt a tetteket vállalni, mint azoknak a katonáknak, akik a társadalmi átalakulásnak legfeljebb csak végső céljait látták. Az önkénteseknek, a nemzetőröknek, a honvédeknek, volt császári tiszteknek a harc vállalása volt igazán hősies cselekedetük. Ezért lehetnek példák ma is. Ezért ápoljuk az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékeit ma is. Ebben a könyvben a mai Szlovákia területén található emlékek összegyűjtésére és bemutatására vállalkoztunk. A pozsonyi "törvényes" forradalom helyszíneit, szereplőinek emlékeit, a politikai események és személyek, a nagy csaták emlékműveit, valamint az ország temetőiben szétszórva található honvédsírokat ismerhetik meg a könyv lapjairól, fényképeiről. A könyv tárgyalja a mai Szlovákia területén zajló hadi eseményeket, s bemutatja a bukás után létrejövő honvédegyletek működését is.