a magyar lósport és lótenyésztés büszkesége. Magyarországon „a legyőzhetetlen csodakanca” névvel, Európa többi részén pedig a „Hungarian miracle” és „Hungarian wonder” „Wunderstute” titulusokkal illették. Kincsem Blaskovich Ernő lótenyésztő birtokán született, édesanyja Waternymph nevű, angol telivér az apamén az angol származású Cambuscan volt. Európa több országában, Ausztriában, Angliában, Franciaországban, Németországban, 13 versenypályán, 54 alkalommal állt rajthoz és 54 győzelmet aratott. Győzelmeinek értékét emeli, hogy kancaként (nőstényként) verte meg a méneket. Krúdy Gyula 1926-ban így foglalta össze kivételességét: „Kincsem volt az, aki fellelkesítette a magyar urakat, hogy a csodakancához hasonló paripákat tenyésszenek, amelyekkel majd öregbítsék a magyar lónevelés hírnevét, végig az egész világon...”. Hatéves korára azonban lábainak ízületei megkoptak, ezért abbahagyta a versenyzést és tenyészkancaként bizonyított. Öt csikót ellett a legjobb különféle magyar tenyészmén apáktól. Utódai közül hála remek nevelésének több ló is szép eredményt ért el a világ versenypályáin. A világhírűvé vált versenyló nevét a budapesti Kincsem Park, és a 2007. június 8-án Sárneczky Krisztián csillagász által felfedezett, 161975 Kincsem nevű aszteroida is őrzi. Több szobrot és festményt is készítettek róla, életnagyságú bronzszobra a Kincsem Parkban, a galopp-pálya bejáratánál található. Csontváza ma is látható a budapesti Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.