Az első ilyen ünnepet 1956 júniusában tartották, a nyári ünnepi könyvhét keretében. Mintául a Szovjetunió szolgált, ahol 1955-től kezdve tartottak a költészethez kapcsolódó rendezvényeket. A Magyar Írók Szövetségének javaslata alapján 1964-től az ünnepnapot József Attila születésnapjához kapcsolták, így azóta április 11-én ünnepeljük.
Egyike a kevés számú ünnepnek, amely a Kádár-korszakban született, és a rendszerváltás után is folytatódott. Az ünnepet Magyarországon kívül a szomszédos országok magyarlakta területein is megünneplik. Az ünnepnapon jellemzően irodalmi előadóesteket, könyvbemutatókat, szavalóversenyeket rendeznek. Egyes vendéglátóhelyeken ezen a napon verssel is lehet fizetni a kávéért. A tavalyi évhez hasonlóan, sajnos idén is az online térben zajlanak az ünnepnap eseményei.

József Attila
SZÜLETÉSNAPOMRA

Harminckét éves lettem én -
meglepetés e költemény
csecse
becse:

ajándék, mellyel meglepem
e kávéházi szegleten
magam
magam.

Harminckét évem elszelelt
s még havi kétszáz sose telt.
Az ám,
Hazám!

Lehettem volna oktató,
nem ily töltőtoll koptató
szegény
legény.

De nem lettem, mert Szegeden
eltanácsolt az egyetem
fura
ura.

Intelme gyorsan, nyersen ért
a "Nincsen apám" versemért,
a hont
kivont

szablyával óvta ellenem.
Ideidézi szellemem
hevét
s nevét:

"Ön, amig szóból értek én,
nem lesz tanár e féltekén" -
gagyog
s ragyog.

Ha örül Horger Antal úr,
hogy költőnk nem nyelvtant tanul,
sekély
e kéj -

Én egész népemet fogom
nem középiskolás fokon
taní-
tani!