A tizedes meg a többiek című filmje bekerült azon 12 film közé is, amelyeket a kritikusok az 1945 után készült legjobb magyar alkotásoknak választottak.
Középosztálybeli magyar zsidó családban született 1905. április 26-án Goldfinger Berta és Keleti (Kohn) Adolf polgári iskolai igazgató gyermekeként Budapesten. A Zeneakadémia elvégzése után – 1924-1930 között – a Városi Színház segédrendezője és karmestere volt, majd filmgyári gyakornok, 1937-től pedig rendező lett. Első filmje, az 1937-ben forgatott Torockói menyasszony című vígjáték jelentette a kezdeti sikert, amit továbbiak követtek. A Borcsa Amerikában című vígjáték, akkor szuperprodukciónak számító alkotást, amely az első olyan magyar film volt, amelyet részben az Egyesült Államokban forgattak. 1939-1944 között a zsidótörvények miatt nem dolgozhatott, a felszabadulás után azonban újra a hivatásának élhetett, 1945-ben ő rendezte a II. világháború utáni első magyar filmet (A tanítónő). A következő mintegy négy évtized egyik legtermékenyebb rendezője volt. A könnyedség mellett nagy szakmai biztonság jellemezte, csalhatatlan érzékkel válogatta és irányította a színészeket, akik aztán rendre sikerre is vitték alkotásait. Olyan, máig népszerű filmeket készített, mint a Mágnás Miska (1948), a Beszterce ostroma (1948), a Janika (1949), Különös házasság (1951); Esős vasárnap (1962). Két legemlékezetesebb rendezése 1965-ben készült. A tizedes meg a többiek a közönség körében (két és negyed millió nézője volt), és a szakmában is elismerést vívott ki: az első Magyar Játékfilm Szemlén a legjobb vígjáték díját kapta, később pedig az 1945 után készült tizenkét legjobb magyar film közé sorolták.
A Butaságom története című vígjáték, szatirikus, fanyarul derűs korábrázolás, melyben Ruttkai Éva és Básti Lajos mutatja be egy művészházasság játszmáit. A film Bécsben, a vidám filmek fesztiválján aratott sikert. A vígjáték színpadi változatát Oroszlányban is láthatták a nézők 2020-ban a Körúti Színház előadásában, Esztergályos Cecília főszereplésével. Szinte évenként forgatott egy-egy vígjátékot: Tanulmány a nőkről (1967), Elsietett házasság (1968), Történelmi magánügyek (1969). 1970-ben zenés filmet készített Liszt Ferenc életéről Szerelmi álmok címmel. Több politikai dokumentumdráma is kikerült keze alól ilyen például A százegyedik szenátor, vagy Az aranykesztyű lovagjai, A Tegnap, Pár lépés a határ, Puskák és galambok. A Puskák és galambok című film Tatay Sándor regényéből született, külön érdekesség, hogy a filmforgatásra megyénk két városában Tatabányán és Tatán került sor 1961-ben.
1945-1948 között a Fővárosi Operettszínház dramaturgja, s 1950-től a Színház- és Filmművészeti Főiskolán a filmfőtanszék vezetője volt 23 éven át. Munkásságát háromszor is Kossuth-díjjal (1951, 1953, 1954) ismerték el, 1952-ben lett érdemes művész, 1965-ben kiváló művész. 1973. június 20-án, a Csínom Palkó gyártása közben szívroham vetett véget életének, sírja a budapesti Farkasréti temetőben található.