A mesemondó szikla
Honnan, hogyan, miért jött létre a világ? A Nap, a Hold és csillagok, hogyan keletkeztek? Ki találta meg a tüzet? Honnan ered a szél, a vihar és az állatok? Ezekre a kérdésekre keres választ az emberiség, amióta benépesítette a Földet. A természethez közel élő emberek mesével próbálnak választ adni arra, amire nem találnak magyarázatot. Így keletkeztek az eredetmesék, a világot teremtő hősök mítoszai, s így az állatmesék is, melyekben az ugri-bugri nyúl meg a gyenge teknős túljár a leghatalmasabb állatok eszén. A mesemondó szikla hangját először csak két indián fiúcska hallja, de később az egész falu körülüli a sziklát, sült hússal és tortillával kedveskednek neki, s a szikla elmondja nekik a rég volt idők történetét, a kezdeti korokét, amikor még a Nap földi asszonyt vett feleségül, s az erős indián férfi tartotta az eget, vagy a holló szabadította ki a Holdat és csillagokat egy öregember tarisznyájából. A Népek Meséi sorozat újabb kötete az észak-amerikai népek, indiánok, négerek, eszkimók, fehér telepesek, kanadai franciák ezerszínű mesekincsét foglalja magába.

Radó Vilmos: Magyar gyermek és népmesék
Második könyvajánlónkban magyar meséket ajánlunk estére. Az egykori színházigazgató találóan állította össze a gyűjteményt, melyben megtalálhatóak az igazi klasszikus mesék, amit minden felnőtt és gyerek ma is ismer, de új címekre is bukkanhatunk, eddig nem olvasott kincseket találunk. Néhány ízelítőül: Babszem Jankó, Az okos lány, A kóró és a kismadár, A kacor király, A kis malac és a farkasok.

Benedek Elek: Többsincs királyfi és más mesék
Klasszikus mesemondónk, Benedek Elek munkásságának java terméséből válogat a kötet. Huszonhét különféle típusú mesét tartalmaz a hagyományos tündérmeséktől kezdve egészen a rövid példázatokig. (Gyöngyvirág Palkó; A szegény ember szeretője; Több sincs királyfi; Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack) Legtöbbjében, pl. Furulyás Palkó történetében is reális elemek keverednek a fantasztikummal. A népi hősök találékonyságát, talpraesettségét bizonyító fordulatos históriák közé tartozik A talléros kalap; A tejkút és több mese. Számos történetben - s ezek legtöbbje igen vidám - hol Durummo néven, hol Haj-haj fejedelemként színre lép az ördög is, de a furfangos népi hősök, köztük Hammas Gyurka még az ő eszén is túljárnak. A jótett, a jószívűség elnyeri jutalmát - a régi igazságot a kötet számos szép meséje példázza (Az elrabolt királykisasszony; A sündisznó stb.).
A gazdag válogatás meséi egytől egyig híven tükrözik a nép ügyességét, egészséges erkölcsi felfogását, jó kedélyét. Mindezt Benedek Elek a maga eleven és tréfás elbeszélő modorában közvetíti olvasóinak.