Az Európai Nemzeti Parkok Szövetsége (EUROPARC) május 24-ét
nyilvánította az Európai Parkok Napjává. A nemzeti parkok szerepe napjainkban egyre jelentősebb. Az emberi népesség robbanásszerű növekedése, nem áll meg, ez pedig veszélyt jelent a bolygó élővilágára. A népesség növekedésével egyre nagyobb városok jönnek létre, melyeket táplálni kell. Ehhez egyre több erdőt irtanak ki, hogy helyükön ültetvényeket hozzanak létre. Ezzel rengeteg állat és növényfajt sodornak a kihalás szélére. 1909-ben Svédországban május 24-én a Svéd királyi Tudományos Akadémia kezdeményezésére megalakultak az első európai nemzeti parkok. Szerte az országban egyszerre 9 park nyitotta meg a kapuit. Ezt követően több mint 50 év után, 1973-ban megalakult az EUROPARC, ami 37 ország, több, mint 400 védett területért felelős. Létrejöttének apropója az európai összefogás igénye, mivel napjainkban már nem lehet országhatárok által keretekbe szorítani a természeti erőforrások fennmaradásának biztosítását. Ezért közös akcióprogramok kidolgozására, tapasztalatcserére ösztönzi a tagokat, annak érdekében, hogy hathatós eredményeket tudjunk elérni a természet védelmében. Nemzeti parknak nevezzük azokat a területeket, amelyeknek nagy jelentősége van ökológiai szempontokból, így az élettér egységessége megóvandó a jelen és jövő nemzedékei számára. Az itt élő élőlények és környezetük kapcsolata tanulmányozható, a terület szabadidős tevékenységek végzésére alkalmas. A nemzeti parkok célja, hogy a vidék geológiai, növény- és állattani, illetve kulturális adottságait megóvja és megismertesse azt az odalátogatókkal. A természetes biológiai és ökológiai folyamatok zavartalan működését óvják, biztosítják érintetlenségét. Ide tartozik továbbá a folyók, tavak, természeti erőforrások megőrzése és védelme. Ennek ismeretében tudnunk kell, hogy még az európai példa előtt hol alakult a világon elsőként ilyen, a természet védelmét elsődleges fontosságúnak tekintő park. 1864-ben ugyanis Abraham Lincoln aláírt egy törvényt, amelynek köszönhetően állami tulajdon lett, így pedig törvényi védelem alá került két kaliforniai terület, a Yosemite-völgy és a Mariposa Grove, ahol a hatalmas hegyi mamutfenyők találhatók. Későbbiekben, egész pontosan 1890-ben ez a terület lett az amerikai kontinens második nemzeti parkja, a Yosemite Nemzeti Park. A Yosemite-t megelőzve pedig a Yellowstone 1872-ben Ulysses S. Grant elnök jóváhagyásával jött létre, világon első nemzeti parkként. Magyarországon összesen tíz nemzeti park található. 1973-ban nyílt meg az elsőként a Hortobágyi, utolsóként pedig az Őrségi Nemzeti Park alakult meg 2002-ben, (időrendben: Hortobágyi, Kiskunsági, Bükki, Aggteleki, Fertő-Hanság, Duna-Dráva, Körös-Maros, Balaton-felvidéki, Duna-Ipoly, Őrségi). Az utóbbi években a magyar nemzeti parkok nagy népszerűségnek örvendenek, így fel is lendítették a hazai ökoturizmust. Nem csoda, hiszen kis hazánk is büszkélkedik mesés vidékekkel. .A szomorú igazság az, hogy az emberi tevékenységek következtében fajok tűnnek el. A nemzeti parkok igyekeznek megőrizni azt a keveset, ami még maradt a bolygó természetes ökoszisztémájából. A mi feladatunk az, hogy tiszteljük és védjük a természetet, hogy ne csak egy kis morzsa maradjon az élővilágnak. Ne uralkodni akarjunk a természeten, hanem részesei lenni és együtt lélegezni vele. Ne parányi parkokba legyenek beszorítva a növények és állatok, hanem legyen elég életterük, hogy szabadok maradhassanak, és ne kelljen rettegniük tőlünk.
Ha szeretnének még többet megtudni a nemzeti parkok világáról, a KFMKK könyvtári állományában megtalálják A 100 legszebb nemzeti park a világon című könyvet, melyből még több információt szerezhetnek a témában.




