1988 óta május utolsó napján tartják a Nemdohányzó világnapot, melynek célja ráirányítani a figyelmet a káros szenvedély egészségügyi hatásaira, a dohányzás visszaszorításának szükségességére. Magyarországon a becslések szerint majdnem minden harmadik ember dohányzik, ebből kifolyólag rengetegen vannak kitéve a passzív dohányzásnak is. A néhány percig tartó „örömforrás” hatalmas károkat okoz nemcsak a dohányzó, de a környezetében élők szervezetében is.
Jelenleg mintegy 1,3 milliárd ember füstöl világszerte. Statisztikák szerint számuk 2025-re megháromszorozódhat, s az új dohányosok 80 százaléka a fejlődő országokban él majd. Évente ötmillió ember halála vezethető vissza a dohányzás ártalmaira, a cigaretta ugyanis több mint négyezer különböző, a szervezet számára káros vegyi anyagot tartalmaz. Egyre több fiatal válik a füst rabjává, minden ötödik gyermek pedig a szülei függősége miatti passzív dohányzás következtében mintegy egy doboz cigarettát szív el egyetlen hétvége alatt. Sokan talán nem is gondolják, de a függőség két részből áll: egyrészt a nikotin okozta fizikai függőségből, másrészt a lelki függőségből, amely a társas együttléthez és a napi rutinhoz kapcsolódó helyzetekből alakul ki. Azok esetében, akik hódolnak e káros szenvedélynek, sokkal magasabb a kockázata a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek, hiszen a dohányzás következtében a szívet tápláló koszorúereken úgynevezett plakkok képződnek, melyek előbb szűkítik, majd később elzárják az ereket, növelve a szívinfarktus kockázatát. A dohányzásról való leszokást követően rövid időn belül csökken a szívbetegségek, elsősorban a szívinfarktus kockázata, heteken, hónapokon belül javulnak a légzőszervi tünetek.
Hetekkel az utolsó cigi után...
2-12 hét múlva javul a légzésfunkció, így a cirkuláció is, ezáltal könnyebbé válik a könnyű testmozgás, mint például a séta. A legsúlyosabb nikotinmegvonási tünetek az első hónapban elmúlnak. Hónapokkal az utolsó cigi után...
1-9 hónappal a leszokás után jelentős javulást tapasztalható:
csökken a köhögési inger,
csökken a fáradtság,
megszűnik a légszomj,
tovább javul a szaglás és ízérzékelés
Kilenc hónapra van szükség ahhoz, hogy a tüdőfunkció jelentősen javuljon.
Évekkel az utolsó cigi után…
Egy év múlva felére csökken a koszorúér-betegségek kockázata. Öt év múlva a stroke kockázata ugyanakkorára csökken, mint a sosem dohányzók esetében. Tíz év múlva még mindig érezhető a leszokás pozitív hatása, ennyi idő kell ugyanis ahhoz, hogy csökkenjen a tüdőrák, illetve egyéb, a dohányzással kapcsolatba hozható betegségek (száj-, torok-, nyelőcső-, hólyag-, vese-, hasnyálmirigy rák) okozta halál kockázata. Tizenöt füstmentes év múlva lesz a koszorúér-betegségek kockázata hasonló azokéhoz, akik sosem dohányoztak. Nem utolsó sorban figyelembe kell venni, hogy a dohányzás rendkívül költséges, „luxus” tevékenységnek számít. Egy átlagos dohányos tíz év alatt közel 75 ezer darab cigarettát szív el, 10 év alatt napi egy dobozzal számolva, egy dohányos több, mint négymillió forintot költ cigarettára. Ha nem hódolna ennek a káros szenvedélynek, számos hasznos dolgot megvalósíthatna önmagának vagy családjának.
A Nemdohányzók Világnapja alkalmából a Magyar Kardiológusok Társasága azt kéri minden dohányzótól, hogy legalább ezen a napon ne gyújtson rá, s ha teheti, akkor végleg mondjon búcsút káros szenvedélyének.