Lányi György: A sziámi halviadal
Bangkokba gazdag, előkelő társaság érkezik, s esti szórakozásként ellátogatnak egy fényes kaszinóba, ahol a legfőbb attrakció: a sziámi harcoshalak hagyományos viadala. Erre fogadást lehet kötni s nagyobb vagyonok is cserélődhetnek egy-egy különösen híres pár összecsapásakor. A szerző, aki neves akvarista és biológus, remek írói érzékkel jeleníti meg a halak párbaját pillanatról pillanatra egy izgalmas történet keretében, miközben tudományos pontossággal, de művészi elevenséggel számol be a sziámi harcoshalak tulajdonságairól, tartási körülményeiről, szaporodási feltételeiről és ismerteti e valaha népi játékként indult viadal történetét, pontosan előírt szabályait. A kis kötet nemcsak az akvarisztika, hanem az egzotikumok és a thai kultúra iránt érdeklődőknek is szól, egyszerre közöl ismereteket és nyújt remek szórakoztatást.

Diószegi Vilmos: Samanizmus
A sámánhit kialakulásának okait a sajátos, rideg természeti körülményekkel magyarázza a szerző - féléves sötétség, vitaminhiány, hideg stb.; a legyengült szervezetben pszichés zavarok keletkeznek, ez a sarki hisztéria. Tapasztalatai szerint a sámánok érzékenyek, labilis lelki alkatúak, hisztériára hajlamosak. Ezzel is magyarázható, hogy kiválasztásuk nem elhatározás dolga. Az európai civilizációtól eltérően - ahol tanulással, hosszú felkészüléssel lesz valaki közössége vezetője: pap, orvos, politikus - a sámán már az anyaméhben kiválasztódik. Sámánnak születni kell! Hiába akar valaki sámán lenni, ha nincsenek meg hozzá veleszületett adottságai (pl. fölösleges csontja). A sámánt ugyanis a szellemek választják, és akit kiválasztottak, nem menekülhet: megbetegítik, és addig lesz beteg - sokszor évekig -, amíg be nem adja a derekát. Ha nem, meghal. A sámánok sem egyformák: vannak "botos" sámánok, akiknek kisebb a hatalmuk, és "dobos" sámánok. Aztán vannak "fekete" sámánok, akik a gonosz szellemek hatalmában állnak, és "fehér" sámánok, akik a jó szellemet szolgálják. A sámán feltétlen tiszteletnek örvend a közösségben, ennek ellenére sokan menekülnének a feladat elől, nem tudják elviselni a rájuk rótt felelősséget. Feladatuk ugyanis a gyógyítás, a jóslás, ha elvész valami tárgy vagy elkóborol egy rénszarvas, nekik kell megtalálniuk. Mindezt transzállapotban teszik, amikor találkoznak a szellemekkel, akik választ adnak kérdéseikre. A sámán temetése is különleges: a levegőben "temetik". Lábakon álló emelvényt készítenek, és azon helyezik el testét. Felszerelését mellé helyezik, de megcsonkítva, nehogy valaki más szellem birtokba vegye.
A sámánhit nyomai a bronzkorba vezetnek. Szibériában, az Oka folyó partján egy bronzkori sziklarajzon találta meg a szerző a sámándob rajzát, valamint egy szarvasagancsos emberi alakot, aki feltehetően a dob gazdája volt. A párhuzamot is hamar megtalálja: a magyar hitvilág lucaszékéről meglesett boszorkányai ugyanilyen szarvasagancsos fejdíszt viseltek. A képmelléklettel és Morvay Juditnak a szerzőt méltató Utószavával záruló, a sámánhit egészéről képet adó kötet - a szakemberek számára alapmű, a téma iránt érdeklődő olvasóknak izgalmas kaland.

Ole Nydahl: Egy jógi 111 válasza
Könyvünket Láma Ole Nydahl nyilvános tanításain elhangzott kérdésekből és válaszokból szerkesztettük. Az Egy jógi 108 válasza után ez a harmadik része ennek az izgalmas és hasznos sorozatnak. Tisztelettel és szeretettel ajánljuk e könyvet tanítónknak, vagy a buddhizmus iránt érdeklődőknek. Néhány felvetés amelyre a könyvből választ kaphatunk:
• Hová kerül a tudatunk közvetlenül a halál után, és mi történik abban az öntudatlan periódusban, ahol a tudatunk nem tapasztal semmit?
• Mi a buddhista látásmód a szellemekkel kapcsolatban?
• Mi történt Buddhával a halála után?