A Honismereti kiskönyvtár sorozat részeit ajánljuk Önöknek a héten

Himmler György: Párkány
Párkányt csodálatos természeti környezete, sajátos mikroklímája és termálfürdője teszi vonzóvá határon innen és túl. A város földrajzi környezetének meghatározó elemei a folyók. Innen kezdi felső kanyarulatát a Duna, melynek túlpartján a Párkányba látogatót az esztergomi Várhegy csodálatos panorámája fogadja – impozáns, klasszicista bazilikájával. A Garam, amely a várostól kőhajításnyira torkollik a Dunába, füzeseivel és holtágaival a horgászok paradicsoma. A várostól északkeletre – a Duna és az Ipoly összefolyásának szögeltében – meredeken nyúlnak a folyók fölé a Kovácspataki dombok vulkanikus sziklaszirtjei. A védett hegyvonulat legmagasabb pontja a 395 m magas Burda. Kovácspatak már a századfordulón kedvelt kirándulóhelye volt a környék, valamint Budapest polgári és úri köreinek. Északnyugatról a Hegyfarok, a párkányiak kiváló borokat termő szőlőhegye, nyugatról a Kisalföld termékeny síksága szegélyezi a várost. Párkány környékén több természetvédelmi terület található. Párkányba a nyári hónapokban fürdőzők ezreit vonzza Szlovákia egyik legnagyobb – 24 hektáron elterülő – fürdője is.

Végh József: Pusztaberki
Egy csöndes falu a Cserhát lankái közt
Pusztaberki község Nógrád megye nyugati részében fekszik. Budapesttől 55 kilométerre, a Börzsönyés a Cserhát hegységek közötti völgyben helyezkedik el, különösen szép vidéken. Kiválóak a természeti adottságai, mert fekvésénél fogva egy völgykatlanban fekszik, teljesen körbeveszik lombhullató és tűlevelű erdők. Ennek köszönhetően igazán tiszta és egészséges a levegője, szép a környezete. A települést átöleli a Börzsöny hegység keleti lejtőin eredő Derék-patak, amely az Ipoly folyóba torkollik.

Pavol Komora: Pozsony
A pozsonyi vár hosszú évszázadok óta a város – a jelenlegi Szlovákia fővárosa – panorámájának elválaszthatatlan része. Különböző korokban más és más alakban magasodott fölé: mint magaslati település, vár, erődítmény, várkastély, vagy éppen mint málladozó várrom. Képe visszatükröződött a Duna folytonosan változó folyásában, a városkép másik elválaszthatatlan elemében. A Kis-Kárpátok délnyugati gránitgerincén elhelyezkedő pozsonyi várdomb benépesülésének kezdetét és fejlődését nagyban befolyásolta előnyös fekvése. Fontos kereskedelmi útvonalak csomópontjában helyezkedett el, nem messze attól a természetes kaputól, ahol a Duna utat lel a Kárpátok és az Alpok között, és termékeny belföldi deltává árad szét. A szirtnyelvet délről a Duna, keletről és részben északról merészen magasuló hegyormok védték; a nyugati vonalon a Kis-Kárpátoktól meglehetősen meredek mélyedés választotta el. További kedvező tényező volt a dunai átkelést biztosító gázló a várdomb közelében. A város benépesülésének első nyomai a késő kőkorszakba nyúlnak vissza.