Héber eredetű bibliai név, jelentése: kegyelemmel áldott Magyarországon az Árpád-kortól kezdve évszázadokon át a legnépszerűbb nevek egyike volt, mely a 1990-es évektől ismét igen gyakori.
Szent Anna Szűz Mária édesanyja, férje Joachim (nevének jelentése : Isten megvigasztal, szépen egybe cseng az Annával). Sokáig nem született gyermekük, míg végül a Jóisten Anna idős korában adott nekik gyermeket. Szent Anna napja kedd, mert a hagyomány szerint ezen a napon született, e napon szülte Máriát, és kedden halt meg július 26-án. Azonnal a keresztény szentek közé emelték és azóta a nagycsalád, a nemzettség oltalmazója, a gyermekáldás védőszentje, a gyermeket váró édesanyák segítője. Az édesanyák önfeláldozó szeretetének is Szent Anna a példája: sok asszony folyamodik hozzá segítségért, az ő tiszteletére böjtölnek, az ő amulettjét viselik magukon a meddő-, a várandós- és a szülő nők egyaránt. Pártfogását élvezik az asztalosok, bányászok, csipkeverők, hajósok, kádárok, söprűkötők, szabók, szövőmunkások, de ő a védelmezője a járványos betegségben szenvedőknek és a haldoklóknak is.
A Szent Annának szentelt kedd évszázadok óta asszonyi dologtiltó nap. A kender töve Anna napján szakad meg, ezért ilyenkor kezdték a kender nyüvését. Szép idő esetén e napon szedték az úgynevezett annababot. Medvesalján Anna-nap előtt egy héttel kell kiszedni a hagymát, mert akkor tovább eláll. A Dráva-szögben is ekkor szedik ki a vöröshagymát. Doroszlón és Topolyán úgy vélik, hogy Anna a kötényében hordja a bogarakat, ilyenkor rajzanak a legyek, s ahol nyitva talál ablakot, ajtót, ott bedobja.
Anna kedvelt névünnep, melynek mulatsággal, bállal való megünneplése máig megmaradt. A szegedi Anna bálok még a 20. század elején is őrizte a hajdani céhek tiszteletét patrónájuk iránt. Ugyanakkor a Füredi Anna bál bécsi példára született a Balaton partján üdülni kezdő reformkori nemesség körében.