Tíz színész, tíz idézet

Elég csak egy pillantást vetni az internetre, és máris láthatjuk, hogy az emberek imádják az idézeteket. A gyönyörű képekké szerkesztett gondolatoknak vitathatatlanul nagy sikerük van. Ha megtetszik tehát egy idézet, az mindig azért történik, mert azonosulni tudunk a gondolattal, amit magában hordoz. Más megvilágításba helyeznek dolgokat és meg van az a képességük, hogy elgondolkodtassanak minket.
Íme 10 idézet, ismert magyar színészeinktől, mely szemlélteti a színészet és színészek nagyságát, művészetük értékét és azt, hogy ők is ugyanolyan esendő emberek, mint bármelyikünk.

„Hogy én a magyar színházat elhagyjam?
A német színház minden kincséért sem. Hazám nevelt, ő is temessen el.”
Déryné Széppataki Róza

„Igenis tudatformáló tud lenni egy ihletett előadás vagy alakítás. Valamilyen formában megmaradhat egy katartikus színházi élmény emléke, a tudat mélyén ez nyomot hagy, és ettől valamilyen formában igenis változni fogunk.”
Darvas Iván

„A színésztől nem lehet elvenni az alapegyéniségét, mert akkor meghal. A színész csak abban a szerepkörben létezhet, amit lényegében önmagában hordoz. És annyit ér, amennyit a saját belső tartalma.„
Törőcsik Mari

„Ha valaki igazán tehetséges színész, tulajdonképpen mindegy, hogy néz ki..”
Lugosi Béla

„Hogy ki mekkora színész, azt csak a közönség érzi. Ő maga soha. Ő maga kétségbeesetten dolgozik a színpadon, és keres visszaigazolást. A sportoló tudja, hogy előbb ért a célba, nagyobb súlyt emelt, éppen gólt lőtt. A színésznek ez a bizonyosság nem adatik meg.”
Máté Gábor

"Minden színész arra vágyik és azért mutogatja magát, mert valami nagyon nagy szeretetre vágyik, (...) és ez pont egy olyan szeretetéhség, ami rálökhet erre a pályára, nem pedig az, hogy "én annyira szeretem magam, és nézzetek".
Borbély Alexandra

"Az igazán nagy színészek (...) alázatosak. Ahhoz, hogy az ember ilyen hosszú ideig tűzvonalban lehessen, már kevés az ego, ahhoz nagyon kell szeretni és tisztelni azt, amivel éppen foglalkozik."
Rudolf Péter

"Rengeteg szeretetet kapok a közönségtől. A színész a lelkével dolgozik, kell a kedvességük, mint egy falat kenyér."
Gyebnár Csekka

"Csak úgy lehetek hiteles és őszinte, ha belebújok a figura bőrébe. A színésznek úgy is el kell tudnia játszani egy királyt, hogy soha nem találkozott valódi királlyal. Viszont a mindenkori királyok tanultak a színésztől, hogy hogyan kell királynak lenni. Ez nem véletlen!"
Agárdy Gábor

"Mi, színészek, olyanok vagyunk, mint az illat, amelyiktől szép emlékek élednek újra. Fiatalság, első szerelem..."
Almási Éva