„Azok az emberek, akik segítenek az elhagyott állatokon, nem ismerik a boldogtalanságot, hisz minden kis állat megmentése boldogsággal tölti el a szívüket.” Carol Bigley
Ma van a hontalan állatok világnapja, mely kezdeményezést az amerikai International Society for Animal Rights (ISAR, az Nemzetközi Állatjogi Társaság) nevű szervezet indította útjára. A világnap célja a közvélemény és a hatóságok figyelmének felhívása a kóbor állatok menhelyen való elhelyezésének, a menhelyekről történő örökbefogadásának, a nem kívánt szaporulat megakadályozásának fontosságára, valamint az állatvédők munkájának fontosságára.
Nagyon fontos, hogy tudatosan döntsünk arról, képesek vagyunk-e egy állat gondozására, nevelésére, tudjuk-e vállalni az ezzel járó felelősséget, kötelezettségeket.
Az otthonról elkóborolt vagy kidobott kutyákat befogásuk után, ha nem sikerül nekik új gazdát találni, nemegyszer elaltatják. Ezen a napon az állatvédők az ő sorsukra kívánják ráirányítani a társadalom figyelmét, emberségére ébreszteni az emberiséget. Magyarországon elsősorban az otthonról elkóborolt, valamint a kidobott kutyák adnak feladatot az önkormányzatoknak, állatvédőknek. A szabályozás szerint ezeket az állatokat az önkormányzatnak kell begyűjtenie, majd két hétig megfigyelés alatt tartania. Ha az eb egészséges és gazdája nem jelentkezik érte, igyekeznek örökbefogadókat találni számára, de ha ez nem sikerül, elaltatás a sorsuk. Sokan talán nem is tudják, hogy a háziállat elhagyása, elűzése bűncselekmény. Magyarországon egyes becslések szerint több százezer, más számítások szerint pedig jóval több, mint egymillió kóbor kutya és macska él. Bár az állatvédelmi törvény előírja a négyhónaposnál idősebb kutyák chipezését, a macskákat továbbra sem kell ellátni bőr alatti elektronikus azonosítóval. Az utcán élő állatok hatalmas veszélyeknek, köztük gázolásnak, súlyos fertőző betegségeknek vannak kitéve, a gazdánál tartott állatok élettartama jóval magasabb, mint hontalan társaiké.
A hazai regisztrált menhelyek és gyepmesteri telepek teltházzal üzemelnek. A menhelyek, állatorvosok egyaránt arra igyekeznek felhívni a figyelmet, hogy érdemi, humánus változást csak a nem kívánt szaporulat megállítása (ivartalanítás) és persze a felelős állattartás jelent.
Hazánkban 2013 január elseje óta több tízezer forintos pénzbírsággal is büntethetik a mikrochippel nem rendelkező, négyhónaposnál idősebb kutyák gazdáit egy kormányrendelet értelmében. A chip beültetése néhány ezer forintos állatorvosi beavatkozás, amely során egy rizsszem méretű elektronikus szerkezetet (transzpondert) ültetnek az állat nyakába. Az oltáshoz hasonló, pár perces művelet lehetővé teszi a kutyák azonosítását, megkönnyíti nyilvántartásukat, követhetőbbé teszi a magyar ebállományt, segít az elveszett, ellopott állatok nyomára bukkanni.
A kóbor állatokon számos alapítvány próbál segíteni menhelyek vagy akár mentőcsapatok működtetésével. Városunkban 2007-ben alapították a Ments meg! Oroszlányi Állatvédő Egyesületet. Az egyesület célja állatvédelmi, és ezzel összefüggő természet- és környezetvédelmi tevékenység ellátása. Abból a közérdekből táplálkozik, hogy az elűzött, elhagyott, gondozatlan háziállatok felügyeletéről szükséges gondoskodni, illetve az állatok jogszabály szerint elismert védelmét, ellátását biztosítani kell.




