Herman Ottó: Az állatok védelme
Herman Ottót az utolsó magyar polihisztornak és a madarak atyjának nevezték. 1882-ben hozta létre az Állatvédő Egyesületet. Magyarország első, s sokáig egyetlen állatvédő egyesülete Európában is az elsők között alakult meg, s ekkor az állati jogok védelme magas szintű volt hazánkban. A Budapesti Állatvédő Egyesület kiadványaként jelent meg 1883-ban ez kis kötet, amely hat témába vágó írást közöl. Ezek közül hármat a világhírű természetkutató és zoológus, Herman Ottó jegyez. A kis madarak tündére című írásában az ember és állat közti különbségen mereng; ezt követi egy előadásának a szövege, amelyet az Egyesület egy 1882-es ülésén adott elő (Az állat joga). Fővárosi állatkínzók című pamfletjében azok ellen kel ki, akik bármilyen formában bántalmazzák a gondjaikra bízott jószágokat. Külföldi példát állít az olvasók elé Végh Arthur Az állatvédelem az angoloknál című írásával. Ezen felül helyet kapott a kiadványban az Egyesület első évi működésének és év végi ünnepségének összefoglalója, az aktuális "fontos közlések" és a tagok névsora.

Chernel István: Magyarország madarai különös tekintettel gazdasági jelentőségökre
Chernelházi Chernel István magyar ornitológus madártani megfigyeléseit már 12 éves korától naplójában rögzítette. Első tudományos szakcikke 1882-ben jelent meg a Vadászati Lapban. 1899-ben adta ki fő művét: „Magyarország madarai különös tekintettel gazdasági jelentőségökre” — ez volt az első olyan, tudományos madártani könyv, amit magyar szerző írt. A monumentális munka 22 évi gyűjtés eredménye, és külföldön is megismertette szerzőjét, akit ezek után számos kongresszusra hívtak meg. A művet 40 egészoldalas színes litográfia díszíti.
„Minél jobban ismerjük meg a körülöttünk és velünk élő lényeket, tulajdonságaikat; minél mélyebben vizsgáljuk azokat a kapcsolatokat, a melyek e lényeket a természet egészével, nem különben az ember érdekével összefűzik annál tisztábban fog kidomborodni e lények jelentősége, ebben a haszon és kár, melyet az embernek szereznek s annál igazságosabb lesz az üldözés vagy védelem alapja, a melyet reájok alkalmazunk.”

Zimmermann Gusztáv – Zimmermann Ágoston: A házimacska
Zimmermann Gusztáv és fia Zimmermann Ágoston, az állatorvos-tudomány doktora a háziállatok összehasonlító és funkcionális anatómiájának iskolateremtő alakja volt. Az 1944-ben a Királyi Magyar Természettudományi Társulat gondozásában megjelent művében teljeskörű áttekintést kaphatunk a házimacska anatómiai sajátosságairól és összefoglalja a faj zoológiai jellemzőit (fajták, életmód) és a velük kapcsolatos állattenyésztési tudnivalókat (elhelyezés, táplálás, tenyésztés, betegségek) is.
„A macska a félreismert állatok közé tartozik; vannak, akik nem szeretik, sőt gyűlölik, ki nem állhatják, útálják, mások ellenben rajonganak érte, így Eipper Pál, a nálunk is járt kiváló német író, a macskák szokásainak, tulajdonságainak egyik legjobb megfigyelője a legnagyobb elragadtatással ír róluk. Márkus László szerint a macska a háziállatok közül rangban a legelső. Kétségtelen, a macska a legérdekesebb háziállatok egyike, melyről azonban több téves képzet és egyoldalú nézet, előítélet terjedt el. Sajátszerű, feltűnően önálló viselkedése, magas intelligenciája, hajlékony, takaros, elegáns, simulékony mozdulatai, szórakoztató játékos kedve, közismert tisztasága, szívós természete, bátorsága mellett mint kevésbé előnyös tulajdonságairól, közmondásos hizelgéséről, hamisságáról, hűtelenségéről, alattomosságáról, ravaszságáról, nyalánkságáról, vérszomjasságáról és egyéb kedvezőtlen tulajdonságairól szoktak megemlékezni.”