Az újév a naptári év legelső napja. Világszerte az egyik legünnepeltebb esemény, a legtöbb országban az új év beköszöntét rendezvényekkel, tűzijátékokkal, bulikkal, családi összejövetelekkel ünneplik. A városok fő terein tömegrendezvényeket szerveznek, az új év beköszönte előtti másodperceket gyakran visszaszámlálás kíséri, ezt követik a pezsgős köszöntések, jókívánságok. Jellemző magyar szokás az új év beköszöntekor a Himnusz eléneklése vagy meghallgatása. A magyarság körében újév napjának népies neve kiskarácsony. Ezen a napon régen szokás volt újévi jókívánságokat mondani házról házra járva, amiért a háziak kisebb adományokat adtak a köszöntőknek. Újévkor az egész év sikerét igyekeztek biztosítani különféle kellemes dolgok végzésével, mivel azt gondolták, hogy ami újév napján történik az emberrel vagy amit cselekszik, az egész évben ismétlődni fog – ezért még a betegek is felkeltek az ágyból, továbbá ezen a napon tilos volt bármit is kölcsönvenni vagy kölcsönadni, és tartózkodtak a munkától (mosás, takarítás) és a veszekedéstől. Aki újévkor korán reggel megmosakodott a kútnál, az egész évben friss volt, aki pedig hajnalban elsőként húzott vizet a kútból, az szerencsét hozó „aranyvizet” merített, amiből a családtagokat is megitatták.
További babonák és hiedelmek az újév első napján:
Tilos a szemetet kivinni a házból, mert kidobjuk vele együtt jövő évi szerencsénket is!
Ne együnk meg mindent szilveszterkor, hagyjunk ételt a hűtőben, hogy az új esztendőben se szenvedjünk hiányt semmiből!
Ne együnk csirkehúst, mert az kikaparja a szerencsénket!
A szerelmesek éjfélkor kenjenek egymás szájára mézet, és úgy csókolják meg egymást! Édes élvezeteken kívül, boldogság vár rájuk az újévben.
Mindenkinek Boldog Új Évet Kívánunk!