1863-ban ezen a napon nyitotta meg a kapuit
az utazók előtt a londoni földalatti, a világ első földalatti vasútja. A szerelvényeket 1890-ig gőzmozdonyok vontatták, amelyeket kezdetben koksszal, majd később olajjal fűtötték. A gőzmozdonyok alagútban történő alkalmazása miatti kellemetlenségek ellenére a vonat azonnal sikeres volt. Az alagutat a földszintről nyitott munkagödrökből építették, és a födémet több helyen nyitva hagyták, hogy a mozdonyok füstjét elvezessék. A földalatti állomásait elegánsan alakították ki, de a kocsikon nem volt ablak, mert óvni akarták az utasokat a kopár alagútfal látványától és féltek, hogy pánikba esnek, ha érzékelik a nagy sebességet. Az új vasútvonal a Metropolitan Railway (nagyvárosi vasút) nevet kapta. A Metropolitan vasút később számos nyelven - így a magyarban is - tovább él, hiszen innen ered a városi földalatti vasutakra használt – metró szó.




