Westminster apátságot, amely London építészetileg és történelmileg egyik legjelentősebb műemléke. A ma ismert templomot 1245-ben III. Henrik építtette a reimsi katedrális mintájára, az apátság ekkor készült gyönyörű rózsaablakai a szigetország legszebb kőcsipkés díszítőelemeinek példái. A háromhajós templom öt kápolnával körülölelt szentéllyel záródik, melyek folyamatosan épültek az apátsághoz. A nyugati bejáratot és annak tornyait Nicholas Hawksmoor tervezte a XVIII. században. A Westminster apátság Hódító Vilmos kora óta hagyományosan az angol királyok koronázási és II. György haláláig a temetkezési helye is. A koronázási szertartást a hagyomány szerint a canterbury-i érsek celebrálja. A királysírok mellett számos államférfi, tudós és költő nyughelye is itt található (a többi között Neville Chamberlain vagy Benjamin Disraeli miniszterelnökök, az Afrika-kutató Livingstone, Darwin, Stephen Hawking, Shakespeare, Milton, Rudyard Kipling, Chaucer, Dickens, Handel, Isaac Newton, Michael Faraday, Lord Calvin és Ernest Rutherford). A főhajóban találjuk az első világháború francia hadszínterén elesett ismeretlen katona sírját is, akit ezért francia földbe temettek. Az apátság emellett több nevezetes eseménynek is színhelye volt, Vilmos herceg és Katalin hercegnő esküvőjét is itt tartották.