Földi Imre 1938. május 8-án született Kecskeméten. Tatabányán a bányánál lett lakatos. 1955-től 1978-ig a Tatabányai Bányász súlyemelője volt, ezalatt 1959-től 1977-ig szerepelt a magyar válogatottban is. Első nemzetközi versenye 1959-ben Varsóban volt, ahol bronzéremmel mutatkozott be a világnak. Pályafutása során légsúlyban és pehelysúlyban is versenyzett. Nyomás gyakorlatával a világ legjobb versenyzője volt. Öt olimpián, 10 világbajnokságon és 13 Európa-bajnokságon szerepelt. 35-ször javított világcsúcsot. Súlycsoportjában a nyomás örökös világrekordere, mivel 1972-ben az ő nevéhez tartozott a csúcsbeállítás. A sportág egyik legeredményesebb magyar képviselője, rajta kívül nincs még olyan versenyző, aki tizennyolc éven keresztül a világ élvonalához tartozott. Pályafutása alatt húsz alkalommal állított fel világcsúcsot és ötven alkalommal magyar csúcsot. Öt olimpiai részvételével is világcsúcstartó, minden alkalommal pontszerző helyen végzett.  Az aktív sportolást 1977-ben fejezte be egy sérülés miatt. 1976-ban a Testnevelési Főiskola Továbbképző Intézetében edzői oklevelet szerzett, és visszavonulása után 1988-ig a Tatabányai Bányász súlyemelő szakosztályának edzője volt. A felújított tatabányai sportcsarnokot róla nevezték el Földi Imre Sportcsarnoknak. 2017 áprilisában halt meg.