játszotta „az évszázad meccsét” az angol futball válogatott és a legendás Aranycsapat, melyen a magyar nemzeti tizenegy győzedelmeskedett, 6:3 arányban. A diadal történelmi jelentőségű volt, hiszen az angol futball addigi 90 éve alatt először fordult elő, hogy egy kontinensről érkezett válogatott saját otthonában győzze le Angliát. Az angol válogatott a legendás Wembley Stadionban fogadta Puskásékat, ahol 105 000 néző volt kíváncsi a mérkőzésre, ebből kb. 15 000 szurkoló volt magyar. Hidegkuti Nándor mesterhármasig jutott a Wembley Stadionban, amit az elkövetkező fél évszázadban nem sok vendég játékos tudott megismételni. 6:3 Magyarország javára, ez a sporttörténeti jelentőségű végeredmény, mely a világnak hatalmas meglepetést, Anglia számára pedig valóságos sokkot okozott. A Sebes Gusztáv által kidolgozott taktikával az Aranycsapat új utakra vezérelte a világ labdarúgását. Az addig ismeretlen – 4-2-4-es – alakzatban játszó Aranycsapat villámgyorsan tudott támadásból védekezésbe, majd visszaváltani, a középpályás sor előrébb és hátrébb elhelyezkedő játékosai segítségével pedig mindkét esetben hatékonyabban tudtak játszani az ellenfélnél. A megalázó veresége után a szigetországi közvélemény visszavágót követelt, aminek következtében az angol nemzeti tizenegy 1954 áprilisában Magyarországra utazott. A visszavágó végül még kellemetlenebbnek bizonyult, 7:1-re győzött Magyarország. A mérkőzés után elterjedt – „az angolok egy hétre jöttek, és hét egyre mentek”. Végezetül a legendás londoni mérkőzés névsora, a klasszikus Aranycsapat: Grosics Gyula, Buzánszky Jenő, Lóránt Gyula, Lantos Mihály, Bozsik József, Zakariás József, Budai II. László, Kocsis Sándor, Hidegkuti Nándor, Puskás Ferenc, Czibor Zoltán. Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv.