érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, 2009 és 2020 között a Vígszínház igazgatója. A színészettel a debreceni Agrártudományi Egyetem színészcsoportjában ismerkedett meg, majd a Csokonai Színház stúdiójának növendéke lett. Felsőfokú tanulmányait a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán végezte. Mesterei Horvai István és Kapás Dezső voltak. Színészként számos fontos szerepet eljátszott már a drámairodalom remekműveiből, elsősorban Shakespeare nőalakjai közül Lady Annát, Lady Macbeth-et, Kleopátrát, Rosalindát, Violát, Cordéliát és a Bolondot. Eszenyi Enikő 1991-ben kezdett rendezni. Első bemutatójára a Budapesti Kamaraszínházban került sor, ahol Büchner Leonce és Lénáját állította színpadra, mely hét díjat nyert az 1991-es Országos Színházi Találkozón. Következő évadban a Vígszínház nagyszínpadán megrendezte a West Side Story-t, mellyel ismét elnyerte a legjobb rendezés díját. Következő munkája – Kleist Heilbronni Katicája – is hasonló szakmai- és közönségsikert aratott. Shakespeare-rendezéseinek első állomása a Pozsonyi Nemzeti Színház Ahogy tetszik című előadása volt, melynek bemutatójára 1996-ban került sor, és ez elnyerte a Nyitrai Nemzetközi Színházi Fesztiválon a legjobb női- illetve férfi-főszereplőknek járó díjat és a legjobb rendezésért járó elismerést is. Öt évvel később, 2002-ben ismét jelölték erre a rangos díjra, az Antonius és Kleopátráért, amit a pozsonyi Nemzeti Színházban rendezett. A kétezres évek elején a prágai Nemzeti Színházban és a Vígszínházban is megrendezte a Sok hűhó semmiért című vígjátékot, és Prágában színpadra állította a Tévedések vígjátékát illetve a Vízkereszt vagy amit akartok című műveket. Shakespeare-rendezéseinek fontos darabja az Othello, amit 2009 őszén mutatott be a Vígszínház. 2011 márciusában pedig az ő rendezésében mutatták be a Rómeó és Júliát, melyet azóta is sikerrel játszanak, és már több mint 35 000-en látták. Külföldi rendezői karrierjének folytatásaként 2003 őszén a prágai Bez Zábrádli Színházban megrendezte Örkény István Tóték című abszurdját, 2005-ben pedig Lope de Vegától A kertész kutyáját a prágai Nemzeti Színházban. Európai rendezői sikereinek köszönhetően meghívást kapott a washingtoni Arena Stage-től, ahol 2004 januárjában színpadra állította Bertol Brecht Egy fő az egy fő című drámáját. Több mint 25 nagyjátékfilmben és legalább ugyanennyi tévéfilmben szerepelt. Eszenyi Enikő munkásságát nemcsak szakmai díjakkal és elismerésekkel, de több állami kitüntetéssel jutalmazták: a Jászai Mari-díj és az Érdemes Művész elismerés után 2002-ben megkapta a Kossuth-díjat, ami a legrangosabb magyar állami kitüntetés, 2007-ben pedig a Magyar Köztársaság Tisztikeresztjét. 2010-ben a Magyar Kultúra Nagykövetének választották. 2012 januárjában az Év Embere díjazottjai közé választották, és elnyerte az Év Művésze 2011 díjat. 2009. február 1-jén a Vígszínház igazgatójának nevezték ki. Igazgatóként fontos volt számára, hogy a társulattal közösen, a hagyományokat megőrizve, új energiákkal szülessen újra a színház, mely erőteljes, friss, mai hangon tud szólni közönségéhez. Eszenyi Enikő 2022-ben eltűnt a rivaldafényből, visszatért szülővárosába, Csengerre, ahol társulatot alapított, fesztiválokat és workshopokat kezdett el szervezni.