William Shakespeare: Ahogy tetszik
Nincs az az ármány és cselszövés, ami olyan messzire űzhetné az embert, mint a vágy egy másik iránt. Négy emberpár bolyong az ardeni erdőben, hogy ott végre legyőzze a félelmeit, és próbára tegye magát és a másikat. A történetben többféle szerelmet ismerhetünk meg. Az egyik szerelmespárt Próbakő és Juci alkotja, akik leginkább a szerelem szexuális vonatkozásait részesítik előnyben. Ők a testi szerelmet képviselik. A másik vidéki szerelmespár Silvius és Phoebe kettőse. Ők a „plátói” szerelmet testesítik meg. Olivér és Célia a „villámgyors” szerelem képviselői, akik gyors egymásra találásukkal mintegy kifigurázzák a pásztori szerelem hosszadalmasságát. A darab legfőbb szerelmespárja Rosalinda és Orlando, akik az előzőleg említett hagyományok eszköztárából válogatva „kikölcsönzik” a nekik tetsző elemeket.
William Shakespeare: Antonius és Kleopatra
Az Antonius és Kleopatra a szerző egyik drámai műve. 1606 körül íródott és nyomtatásban először 1623-ban jelent meg. Antonius és Kleopátra birodalmakon átívelő szerelme egy hatalmas szenvedély története, amely a maga korában minden létező szabályt felrúgott. Shakespeare műve jóvoltából a római hadvezér és az egyiptomi királynő halhatatlan figurákká váltak: telhetetlenek, kapzsik, sóvárak, ugyanakkor egymásra figyelők, gyöngédek, türelmesek. Egy valóságos keleti mesét ismerünk meg, ami éppen attól hihető, hogy hihetetlen. A színpadon minden varázslat megtörténik, játszi könnyedséggel múlik el egy évtized, könnyedén járunk be több millió négyzetkilométert Alexandriától Rómáig, majd Görögországig és vissza, tengeri és szárazföldi csatákat látunk, vért és könnyeket, csókot és árulást.
William Shakespeare: Minden jó, ha vége jó
Shakespeare a Minden jó, ha vége jó színművének ötletét, ezt a magával ragadó, meglepetésekkel teli szerelmi történetet Boccaccio Dekameronjából merítette. Heléna, egy francia orvos árván maradt lánya elhatározza, hogy megszerzi magának az ifjú Bertram grófot, aki viszont a legcsekélyebb érdeklődést sem mutatja iránta, és inkább megszökik Firenzébe a kényszerű esküvő elől. Heléna utána indul és még a lehetetlenre is vállalkozik, hogy elnyerje szerelmét. Heléna szép, tanult, tudatos lány, aki világosan látja merész vállalkozása kockázatait, mégsem hátrál meg. Mire képes a női elszántság, ha a szerelem a tét? Mire juthat egy fiatal lány, aki pusztán tudással, tehetséggel és elszántsággal indul a világ ellen? Különös szépségek és nyugtalanító igazságok tárulnak fel ebben a páratlan szépségű Shakespeare műben.
