Johnny Cash tizennyolcszoros Grammy-díjas amerikai
énekes, színész, dalszövegíró, 1932. február 26-án született az Arkansas állambeli Kingslandben, egy szigorú és szegény baptista gyapotültetvényes család negyedik gyermekeként. Gyermekkorának egyik legmeghatározóbb alakja az édesanyja volt, általa kedvelte meg a zenét és különösen a gospelt. Édesanyja és egy iskolatársa tanította meg az első gitárakkordokra. Születésekor a J.R. nevet kapta, mivel a szülei nem tudták eldönteni, hogy mi legyen a neve. Ezt a nevet később megváltoztatta, mivel a hadsereg nem fogadott el csak kezdőbetűket, így lett John R. Cash. 1950-ben fejezte be a középiskolát, és először egy detroiti karosszériaüzemben kezdett dolgozni. Ez év júliusában négyéves szolgálatra jelentkezett a légierőhöz, és a Nyugat-Németországban lévő Landsberg Légibázisra került. Itt alakította meg első együttesét Landsberg Barbarians néven. 1954-ben őrmesterként szerelt le. Cash úgy gondolta, hogy megpróbál szerződést kötni a Sun Records stúdióval, a Cry, Cry, Cry című dalával megnyerte Sam Phillipset. 1955-ben kiadták a Hey Porter és a Cry Cry Cry című dalokat, s ezek rögtön nagy sikereket értek el a listákon. Első jövedelme 2,41 dollár volt. A Sun Recordsnál találták ki számára a Johnny nevet. Következő felvétele a Folsom Prison Blues volt. Az I Walk the Line című dalt kétmillió példányban adták el. Ez lett az életét bemutató film eredeti címe is. 1957-ben elsőként adott ki nagylemezt a Sun Records történetében. Ekkorra már ő volt a stúdió legtöbb lemezt eladó sztárja, mégis úgy érezte, hogy nem foglalkoznak vele eleget, így elfogadta a Columbia Records ajánlatát. Az 1970-es évek végére „találta ki önmagát”. Rendszerint feketében lépett fel a koncertjein. Ez a
fellépőruha teljesen ellentétes volt azzal, amit az akkori countrysztárok viseltek, ők ugyanis csillogó,
feltűnő színekben léptek fel. A hatvanas évek végén szerződést kötött az ABC televíziós társasággal, és
elindította saját műsorát The Johnny Cash show címmel. Műsorában olyan hírességek szerepeltek, mint a
Statler Brothers, Bob Dylan, Neil Young, Kris Kristofferson, Roy Orbison és Judy Collins. A műsor végül
1972-ben megszűnt, mert a producer és a rendező olyan változtatásokat szeretett volna, amikbe Cash nem
egyezett bele. 1971-ben dokumentumfilmet készített Izraelben Gospel Road címmel. 1972. március 16-án Grammy-díjat kapott az If I Were a Carpenter című dalért a legjobb countryelőadó kategóriában. A hatvanas évek végén összebarátkozott Bob Dylannel, aki szomszédja volt Woodstockban. Több duettet is énekelt vele, például
a One Too Many Morning címűt, és Dylan Nashville Sklyine című countryalbumán is közreműködött. A 80-as években aktívan koncertezett az egész világon. Budapesten 1983-ban lépett fel a Sportcsarnokban. 1999-ben Parkinson-kórt diagnosztizáltak nála. Egyre elhatalmasodó betegsége miatt már beszélni is alig tudott. 2003. szeptember 12-én halt meg Nashvilleben.




