A szőke színésznő irodalom szakon végzett az Edinborough State University-n Pennsylvaniában, majd később más művészetek felé kezdett kacsintgatni. Első filmszerepét 1980-ban kapta, Woody Allen Csillagporos emlékek című filmjében. 1992-ben az Elemi ösztönnel felért pályafutásának csúcsára, melyben egy biszexuális írónőt alakított. A film egyik jelentében Sharon Stone nagyobb belátást engedett ruhája alá, mint azt a rendezővel korábban leegyeztették, ebből botrány is lett, a képsorok azonban végül cenzúrázatlanul vonultak be filmtörténetbe. A 90-es években volt pályája csúcsán, ekkor jelent meg a Silver, A specialista, a Gyorsabb a halálnál és a Casino című bűnügyi film is. Utóbbiért Oscar-díjra jelölték. Az Óriás és A múzsa csókja című filmekben nyújtott szerepeiért Golden Globe-díjra jelölték. A Casino című filmért díjjal jutalmazták, a legjobb drámai színésznő kategóriájában. 2001-ben stroke-ot kapott, ezután áttért a buddhista vallásra. A 2006-os Elemi ösztön folytatásáért Arany Málnát kapott. A People magazin szerint egyike az 50 legszebb embernek a világon. A kilencvenes évek elején a Playboy címlapján is feltűnt, mely jelentős lökést adott karrierjének. 2013-ban a színésznő kapta a Nobel-békedíjasok kitüntetését, a Peace Summit Award elnevezésű díjat a HIV-fertőzés és AIDS terjedése ellen vívott harcban végzett munkájáért. Kiugróan magas, 153-as az IQ-ja, céltudatos, érzékeny és nagyon önálló gondolkodású színésznő. Eljátszik a rá aggatott sztereotípiákkal, de végig pontosan tudja, hogy a legkevésbé sem merül ki ezekben a létezése. Átlátja és kihasználja a szórakoztatóipar kíméletlen törvényeit, ám közben nem válik cinikussá, és nem hagyja, hogy végleg bedarálja a hollywoodi gépezet. Csaknem harminc évvel az Elemi ösztön után a 65 éves színésznő nem rég megjelent, The Beauty of Living Twice (Kétszer élni, mi lehet ennél szebb) című memoárjában beszél gyerekkori traumáiról, halálközeli élményeiről és újjászületéséről, valamint arról, milyen volt Hollywoodban szexszimbólumnak lenni.