edző, sportvezető.
Biztos kevesen tudják, hogy az amúgy ügyes futballista, aki a hegedűvel és a cimbalommal is jól bánt, 1945 októberében nézőként bokszmeccsre ment. A csepeli Bicsák Gyula ellenfele nem jelent meg, ezért a BVSC trénere a Görbe becenevű Papp Lacit kérte fel, hogy segítse ki Őket. Ügyes beugró volt, a második menet után a rommá vert Bicsákot kikísérték a ringből. Így kezdődött a sikeres sportolói karrierje. 1948-ban a londoni, 1952-ben a helsinki és 1956-ban Melbourne-i olimpián nyert aranyérmet. A Budapest Bástya és a Budapesti Vasas ökölvívójaként közép-, majd nagyváltósúlyban indult, 1946 és 1956 között hét országos bajnokságot nyert. Kétszeres amatőr Európa-bajnok. Az 1948-as londoni olimpián középsúlyban, 1952-ben Helsinkiben és 1956-ban Melbourne-ben nagyváltósúlyban diadalmaskodott. Ez a páratlan bravúr – háromszor egymás után olimpiai aranyat szerezni – neki sikerült először. A lengyel Zbigniew Pietrzykowski volt a kevesek egyike, aki Pappra vereséget mért. De azt tudni kell , hogy a meccsre súlyos tüdőgyulladás után utazott ki Varsóba. Sajnos már húsz éve nincs közöttünk a nagy legenda. Az ő nevét viseli az ország legnagyobb zárt sportlétesítménye, a Papp László Budapest Sportaréna.