Az Olimpia Napját 1987 óta ünnepeljük, annak emlékére, hogy 1894. június 23-án Pierre de Coubertin báró kezdeményezésére Párizsban kongresszus nyílt, amelyen elhatározták az ókori görög olimpiai játékok újjáélesztését. Megalakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), ami a modern kori olimpiai mozgalom születésének a napja is egyben. A 16 alapító között szerepelt a magyar Kemény Ferenc is, aki a hazai olimpiai mozgalom első úttörője, és a Magyar Olimpiai Bizottság alapító titkára volt. Az első Olimpiai Nap 1948. június 23-án került megrendezésre, 9 ország nemzeti olimpiai bizottságának részvételével, ezek az országok a következőek voltak: Ausztria, Belgium, Kanada, Nagy-Britannia, Görögország, Portugália, Svájc, Uruguay és Venezuela. Az olimpiai világnap rendezésének ténye 1978-ban az Olimpiai Chartába is beiktatásra került. 1987-ben a NOB ’Sport for All’ bizottsága a rendezvénnyel kapcsolatosan elindította az olimpiai napi futást annak érdekében, hogy minden NOB-tagország megemlékezzen és ünnepeljen az Olimpiai Napokon. Célja, hogy elősegítse a férfiak, a nők és a gyermekek sportolási lehetőségét, függetlenül attól, hogy atletikus képességgel rendelkezik-e, avagy csak amatőr hobbisportolóról van-e szó. Az első olimpiai napi futás hossza 10 kilométer volt, 45 NOB-tagország részvételével. 2006-ban már 161 tagszövetség vett részt az olimpiai világnapi versenyen. Az Olimpiai játékok ötkarikás szimbólumát, Pierre de Coubertin báró, a modern olimpiai eszme elindítója tervezte 1913-ban. Valószínűleg az öt kontinenst, míg egy másik magyarázat szerint a sport alapelveit szimbolizálják: szenvedély, hit, győzelem, munkaerkölcs, sportszerűség.
Ezen a napon ünnepli születésnapját két olimpiai bajnok vízilabdázó: dr. Kárpáti György (1935) és Kenéz György (1956).