Dózsa Endre: Czinka Panna
Czinka Panna legendás magyar cigányzenész, virtuóz hegedűs, az első mai értelemben vett cigányprímás. Nagybőgős férjével és zenész sógoraival együtt ő alapította 1728-ban az első ismert, híressé vált, hagyományos magyar cigányzenekart. Szerepét, életét Dózsa Endre a Rákóczi-szabadságharc idején játszódó regényében tette feledhetetlenné. Czinka Panna emléke és emlékezete ma is élő Magyarországon, szülőfalujában szobra van, és iskola is viseli nevét. A regény lapjain nemcsak a muzsikus, hanem a Rákóczi-szabadságharc számos figurája kel életre egy izgalmas kalandregényben.

Dániel Anikó: Flóra
„Reggel félhétkor egyszerre megszólalt az ébresztőóra. Flóra nagyot sóhajtott, kinyújtózkodott az ágyban, aztán megfordult, fejére húzta a paplant, hogy a drágalátos szerszám fülsiketítő lármáját ne hallja és elkezdte szeméből kidörgölni az álmosságot. Ez a művelet rendszerint eltartott egy-két percig. Ilyenkor gyűjtött erőt a felkeléshez. Mikor egyik szeméből már valamennyire felengedett az álmosság, odasandított a díványra, hol húga, Sári behunyt szemmel szuszogott és tettette magát, mintha nem hallaná az ébresztőóra harsány, átható riadóját.”

Geréb László: Búvár Kund
A Búvár Kund néven ismert Zotmund lovag I. András seregének egyik katonája volt. A legrégibb források megörökítették nevezetes tettét: ő süllyesztette el 1051-ben Henrik német császár dunai élelmiszer-szállító hajóit, és ezzel megpecsételődött a Magyarországra törő német hadak sorsa. Geréb László a fennmaradt kevés adatból a kort jól ismerő történész biztonságával kelti életre Búvár Kund alakját. Fordulatos, izgalmas, mégis egyszerű cselekménnyel, néhány szereplővel kitűnően tudja felidézni István király országát, az egykori embereket, munkájukat, hadviselésüket, szokásaikat.