A bordeaux-i, majd a párizsi egyetem bölcsészkarán tanult, de egyetemi tanulmányait az irodalom miatt abbahagyta. Már ifjúkorában Bordeaux-ban megjelent néhány verse az újságokban, de írói pályája Párizsba költözése után teljesedett ki. Első könyvei verseskötetek voltak, de inkább a regény lett az igazi műfaja. Már első műveiben megjelentek állandó témái: a polgári világ rajza és a szenvedélyeivel harcoló emberi lélek árnyalt elemzése. Regényírói hírnevét 1922-ben a Csók a leprásnak című munkája alapozta meg, 1925-ben megjelent, A szerelem sivataga című regényét a Francia Akadémia nagydíjával tüntették ki. Mauriacot 1933-ban a Francia Akadémia tagjai közé választották. A szerelem sivataga, Az éjszaka vége című műveiből tévéfilm is készült. 1970. szeptember 1-jén halt meg, koporsójánál a francia kormány és az Akadémia képviselői álltak díszsorfalat.
Művei megtalálhatók az oroszlányi Kölcsey Ferenc Művelődési Központ és Könyvtár gyűjteményében.